Szekér Nóra - Szeredi Pál (szerk.): MDF-tanulmányok - RETÖRKI könyvek 32. (Lakitelek, 2018)

Kávássy János: Európából Európába. Kitekintés a magyar rendszerváltás globális hátterére

__________________________________Kávássv János: Európából Európába

új fővárosát, Szentpétervárt „ablak Európára”-ként aposztrofálta. Paradoxon, de tény, hogy a tengerjáró európai nemzetek telepei és gyarmatai a XVIII, század végéig jóval nagyobb befolyással voltak Európa államaira, mint a fizikailag szomszédos cári Oroszország.14 E szempontból II. (Nagy) Katalin cámő, eredetileg a porosz Keresztély Ágost anhalt-zerbsti herceg leánya, trónra lépése döntő változást jelentett, lévén az ambiciózus új uralkodó 1763 után több mint 30 000 németet hívott és telepített le országában, főleg a Volga mentén. A vikingek rég letűnt kultúr- és vérköteléke után a németség betelepítése végre újra lökést adott Oroszországnak, hogy fizikailag is bekapcsolódjon Európa életébe. E bekapcsolás végül igencsak erőszakosra és véresre sikeredett: először Bonaparte Napóleon seregei foglalták el Moszkvát (1812), majd az orosz kozákok nyargalászhattak Párizs utcáin (1814). A XVI. században Amerika partjaiig bővült európai hatalmi tér a XIX. századra immár a cárok birodalmát is magába foglalta, s valószínűleg ez is hozzájárult ahhoz, hogy Volger arra keresse a választ, hol is van Európa keleti határa.

A XVIII, század első feléig sokan a Dont tekintették Európa határának, ám az Azovi-tengerbe torkolló folyó éppúgy önkényes választás volt, mint amilyen akár nagyobb testvére, a Volga lett volna. Ha minden igaz, először 1730-ban egy orosz szolgálatban álló svéd, bizonyos Stahlenberg javasolta,

rópai fejlődés spontán, önkéntes és öngerjesztő volt, míg a cáré központilag szervezett, kényszerített és statikus.

14 A két nagy győztes s egyben rivális Spanyolország és Anglia, de éppígy Portugália és Franciaország, valamint Hollandia önfejlődése elválaszthatatlan a térségtől. A Las Americas aranya nélkül nincs a rendektől független zsoldos hadsereget fenntartani képes spanyol abszolutizmus, sem a kereskedelem direkt és áttételes hasznából egyre gyarapodó, befolyást szerző és jogokat követelő, az alkotmányos monarchiát kikényszerítő brit polgárság. (Indirekt módon a törökkel hadakozó vagy oszmán fennhatóság alatt élő magyarság számára a pogácsa, a töltött káposzta, a kényelmes szőnyegek és papucsok délkeleti imputja mellett így jelenhetett meg a „fekete leves”, a dohány, a paprikás krumpli, a lecsó és a ma világszerte legmagyarosabb ételnek gondolt gulyás.)

69