Szekér Nóra - Szeredi Pál (szerk.): MDF-tanulmányok - RETÖRKI könyvek 32. (Lakitelek, 2018)

Szeredi Pál: Tárgyalásos rendszerváltoztatás. A Magyar Demokrata Fórum és az Ellenzéki Kerekasztal

nereknek, pusztán a konzultáció látszatát kívánták megteremteni, és a felelősségben történő osztozást reprezentálni.16

Az időpont megválasztása is provokatív volt. A Magyar Demokrata Fórum március 11—12-én tartotta első országos gyűlését,17 az SZDSZ pedig március 19-ére hívta össze közgyűlését. Nyilvánvaló volt, hogy mindkét szervezet csak országos gyűléseit követően tudott volna érdemi válaszokat adni a felvetett kérdésekre. Ráadásul a meghívókat csak pár nappal a találkozók előtt küldték szét, felkészülésre még csak lehetőséget sem adva.

Az MSZMP tehát gyorsítani próbálta a folyamatot, mindenképpen a meglevő országgyűléssel elfogadtatni az átmenet törvényeit, és kitolni a többpártrendszerű választások időpontját. A közmegegyezés látszatát egy formális kerekasztal-tárgyalássorozat lebonyolításával gondolta igazolni.

Érdemes felidézni, hogy egy akkori közvélemény-kutatás szerint hogyan alakult az egyes szervezetek ismertsége Budapesten és vidéken.18 (A táblázat a következő oldalon.)

Amint az alábbi számadatokból kiderül, a független politikai szervezetek híre a társadalom alig feléhez jutott el. Az MDF és a FIDESZ nevezhető csak olyan szerveződésnek, mely ténylegesen jelen volt a köztudatban. Előbbi aktív szervezőgárdája, utóbbi a sajtóban vele kapcsolatban megjelent botrányos írások révén.

___________________________Szeredi Pál: Tárgyalásos rendszerváltoztatás

16 Népszabadság, 1989. március 6., 1. és 5., illetve 1989. március 7., 5.

17 Bíró Zoltán egy február 28-án keltezett levélben kérte a tárgyalás elhalasztását az országos gyűlés utáni időpontra, ám ezt Fejti nem tolerálta, végül az ideiglenes elnökség úgy döntött, hogy elmennek a találkozóra. Lásd Riba András László - Szekér Nóra: Dokumentumok a Magyar Demokrata Fórum korai történetéből (1987-1989). Lakitelek, 2017, Antológia Kiadó, 195.

18 Závecz Tibor: Bizonytalanság néhány új szervezet megítélését illetően. A Magyar Közvélemény-kutató Intézet 1988. november 29. és december 1. között személyes megkeresésen alapuló közvélemény-kutatást végzett 300 budapesti és 300 vidéki városi lakos körében, reprezentatív mintán. Jel-Kép, 1989, 2. szám, 142.

415