Szekér Nóra - Szeredi Pál (szerk.): MDF-tanulmányok - RETÖRKI könyvek 32. (Lakitelek, 2018)
Szekér Nóra: Elmúlt jövő. Az első lakiteleki találkozó 30 év távlatából
egyeztek arról is, hogy az együttműködés kereteit fenn kell tartani, és szükséges a további tanácskozás - egy második Monor - szervezése. Az illegális jelleg ellenére komolyabb retorziók a konferenciát követően a résztvevőket nem érték, és 1985 szeptemberében a találkozó jegyzőkönyve - bár csak sza- mizdat formájában - megjelent.81 „Átfogó program nem született Monoron - nem is ez volt a cél”82 - fogalmazott az Irodalmi Újság beszámolója. Monor valójában egy operatív és szellemi összehangolása kívánt lenni a Kádár-rendszer viszonyaival mind határozottabban szembehelyezkedő csoportosulásoknak. Beszédes ezzel kapcsolatban Révész Sándor Aczél nézőpontjából született értékelése: azzal, hogy a 19-ek levelét nem követte érdemi döntés, „a pártvezetés [...] elmulasztotta az igazi alkalmat az ellenzék megosztására: ha más döntés születik, nem jön létre »népfrontos« alapon a monori találkozó 1985-ben”.83 A Mono- ri Találkozó résztvevői olyan csoportok voltak, akik leszámoltak azzal az illúzióval, hogy a céljaikat a hatalommal való érdemi egyeztetés útján elérhetik, a terveiket azonban nem adták fel. Ez volt a közös alapállás. De ez a közös pont nem jelentette azt, hogy akár a céljuk vagy akár az ezek eléréséhez vezető stratégiájuk azonos lett volna. Az úgynevezett demokratikus ellenzék hatalommal zajló küzdelmének is megvolt a maga története.84 Haraszti Miklós saját attitűdjüket így fogalmazta meg: „Tiltva vagyunk? Rendben van, akkor csináljuk, amit akaMDF-tanulmánvok_________________________________________________ 81 Csurka Istvánt, bár nem kizárólag a monori részvételéért, 1986-ban szilenciummal sújtotta a hatalom, és hozzászólását a találkozó „legszélsőségesebb hangvételű megnyilvánulásának” minősítette a Kulturális Osztály. Részletesen lásd Pintér M. 2007, 138-146. 82 K. I: A monori tanácskozás. Irodalmi Újság, 1986/1, 6. 83 Révész 1997, 260. 84 Részletesen lásd Csizmadia Ervin (szerk.): A magyar demokratikus ellenzék (1968- 1988). Dokumentumok. Budapest, 1995, T-Twins Kiadó; Csizmadia Ervin: A magyar demokratikus ellenzék (1968-1988). Interjúk. Budapest, 1995, T-Twins Kiadó; Csizmadia Ervin: A magyar demokratikus ellenzék (1968-1988). Budapest, 1995, T-Twins Kiadó. 34