Szekér Nóra - Szeredi Pál (szerk.): MDF-tanulmányok - RETÖRKI könyvek 32. (Lakitelek, 2018)
Kondor Katalin: „Nem ismerek ilyen formációt!” Az MDF szereplése a Magyar Rádió Kossuth adójának műsoraiban a rendszerváltás előkészítésekor, 1988-89-ben
Kondor Katalin: „Nem ismerek ilyen formációt!” 1988 Január, február, március, április Ezekben a hónapokban a Kossuth rádió háttérműsoraiban nem esik szó az MDF-ről, de más alternatív, ellenzékinek mondható kezdeményezésről is alig-alig. A PÁRT - az egyetlen párt - szerepének, működésének korszerűsítése ugyan többször szóba kerül, de egyetlen műsorban sem fogalmazódik meg a többpártrendszer igénye. Mint ahogy annak igénye sem, hogy a gazdasági, politikai változásokról szóló vitákba nemcsak a párt által elismert, futtatott „ideológusokat”, politológusokat, szociológusokat, gazdasági, műszaki szakembereket kellene bevonni, hanem azokat a szakmájukban évtizedes megbecsülésnek örvendő embereket is, akik nem voltak pártkatonák, még ha netán párttagok voltak is, ám eszmeviláguk, világnézetük és műveltségük nem feltétlenül a marxista-leninista-sztálinista ideológián alapult. Az MDF bőséggel rendelkezett ilyen emberekkel, ők valamennyien a kritikai értelmiséghez tartoztak. Csak néhány nevet említve: Csurka István, Lezsák Sándor, Bíró Zoltán, Csoóri Sándor, Kiss Gy. Csaba. Őket és társaikat tehát leginkább elhallgatták a médiumok, gondolataikat az akkoriban talán leghallgatottabb médiumban, a Kossuth rádióban sem ismerhették meg a tájékozódásra vágyó emberek. Holott a „lakitelekieknek” olyan gondolataik, vágyaik - azt talán le sem írhatnám, hogy követeléseik - voltak, melyek egybeestek a magyar emberek többségének gondolataival, vágyaival. Például hogy legyen sajtószabadság, tisztázzuk a Szovjetunióval kapcsolatos viszonyunkat, miként a tulajdonhoz való viszonyunkat és így tovább. Ám ezekről a gondolatokról nem beszélhettek, mert nem kérdezték őket, nem volt sajtószabadság. Holott az MDF nevében benne levő FÓRUM is azt jelzi, hogy alapítói éppen az új, társadalomformáló gondolatoknak szerettek volna teret nyitni. Egy olyan fórumnak, párbeszédnek, amely a társadalom jeles képviselőinek gondolatait közvetíti a hatalom számára, magyarán azt az igényt jeleníti meg, amelynek lényege, hogy beleszóljanak saját életünk alakításába. így aztán, amikor az 277
