Szekér Nóra - Szeredi Pál (szerk.): MDF-tanulmányok - RETÖRKI könyvek 32. (Lakitelek, 2018)
Kávássy János: Álomhatár. Adalékok a Magyar Demokrata Fóruml988-89-es külpolitikai elképzeléseihez és célkitűzéseihez
Václav Hável csehszlovák, majd cseh köztársasági elnök; Erhard Busek későbbi osztrák alkancellár; Bohumil Dolezal későbbi cseh parlamenti képviselő, Václav Klaus tanácsadója; Tiit Matsulevits Észtország későbbi németországi nagykövete. (A Hitel első két évfolyamában az általam itt politikai pályafutásuk kapcsán kiemeltekkel együtt több mint 20 cseh, szlovák, lengyel, román, finn, észt, osztrák, német és orosz szerző írásait publikálták.)38 Talán mondanom sem kell, milyen jelentősége volt annak, hogy mindezen szerzők megjelentek az immár direkt politikai - s nem csak szellemi - küldetésű lapban, erősítve a sorsközösség tudatát, illetve a közös cselekvés szükségszerűségét. Természetesen, visszatérve itt a kapcsolatok három szintjéhez - kulturális, sajtó, diplomáciai -, a Hitel súlyán és jelentőségén túl rettenetes nagy szükség volt arra, hogy a Fórum önálló entitásként más országok sajtójában megjelenve a saját hangján szólhasson: „...valamiféle kom__________________________________________Kávássv János: Álomhatár ra is adhat okot tízéves küzdelem után. És mondhatom, hogy olykor szánalmas küzdelem után, olykor megalázó helyzetek után a Hitel című folyóirat lapengedélyét ezen a héten megkaptuk. Én azt gondolom, hogy bár a Hitelt nem úgy gondoltuk eredetileg sem, nem úgy gondoltuk tegnap sem, és nem úgy gondoljuk ma sem, hogy közvetlenül a Magyar Demokrata Fórum lapja lenne. Ez független lap, a szó minden értelmében, és mindenkitől független akar lenni, de úgy véljük, hogy a Magyar Demokrata Fórum adhatja azt a nagy szellemi hátteret, azt a nagy mozgalmi hátteret is ehhez a laphoz, amely a lap céljait, minőségét, irányát, jellegét lényegesen meghatározhatja, segítheti a létét, fejlesztheti olyan lappá, amilyenné tenni szeretnénk.” Az 1988. szeptemberi lakiteleki találkozó hanganyagának átiratából. 38 A teljesség igénye nélkül: Dorin Tudorán Amerikába emigrált román költő, esszéista, Lubomir Feldek szlovák színíró, műfordító; Gregor Papucek/Papucsek Gergely szlovák író; Konrad Sutarski Magyarországon élő lengyel költő, műfordító; az ikonikus lengyel költő Zbigniew Flerbert; Czeslaw Milosz Nobel-díjas lengyel költő, író, esszéista, irodalomtörténész; Miroslav Holub és Ján Skácel cseh költők; Dominik Tatarka szlovák író, műforditó és Milan Simecka szlovák újságíró, író; Bulat Okudzsava orosz költő, író; Jürgen Madis észt író; Kirsti Simonsuuri finn professzor asszony, írónő; Günter Kunért német író, aki 1979-ben az NSZK-ba emigrált; Veno Täufer szlovén költő, író, a „szlovén tavasz” demokratikus és függetlenségi mozgalmában volt aktív. 235