Szekér Nóra - Szeredi Pál (szerk.): MDF-tanulmányok - RETÖRKI könyvek 32. (Lakitelek, 2018)
Kávássy János: Álomhatár. Adalékok a Magyar Demokrata Fóruml988-89-es külpolitikai elképzeléseihez és célkitűzéseihez
naivnak tűnik, jól illusztrálja számunkra, hogyan látták a Fórum vezetői saját akkori valóságukat annak lehetőségeivel és feladataival együtt.16 Az általam Jeszenszky Gézától idézett három pillér, ha a világpolitikai helyzet okán más sorrendben is, már a kezdetektől, a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága szervezeti megteremtése-kialakítása előtt is meghatározó irányt, feladatot, s egyben viszonyítási pontot jelentett a Fórum vezetése számára. Az Ideiglenes Elnökségben - „nem volt ez kimondva, nem volt ez talán papíron sem leírva”17 - nagyjából 1988 márciusától Joó Rudolf foglalkozott dedikáltan a külügyekkel. Joó már 1987 végén - részben ad hoc módon MDF-tanulmánvok_________________________________________________ 16 Egy későbbi, 1989 februárjára Joó Rudolf és Kiss Gy. Csaba által közösen készített dokumentumban - Az MDF külpolitikai törekvéseiről - fentiekkel összhangban ez áll: „Jól tudjuk, mik azok a nemzetközi, politikai, földrajzi és etnopolitikai keretek, melyek helyzetünket meghatározzák. Tudjuk, hogy Magyarország viszonylag kis ország, hogy a nemzetközi egyensúly, a gazdasági együttműködés körülményei sok olyan kényszert jelentenek számára, melyeket önmaga a legjobb szándékkal sem képes gyökeresen fölszámolni. Azt is tudjuk, hogy az évtizedekig mozdulatlannak látszó kétpólusú szembenállás világ- politikai konstellációja átalakulóban van, ahogy a térségünk sorsát meghatározó szuper- hatalom [a Szovjetunió Gorbacsov alatt - K. J.] is átértékelni kényszerült világpolitikai célkitűzéseit. A legutóbbi néhány évben megnőtt Magyarország külpolitikai mozgástere. Meggyőződésünk szerint a magyar külpolitikának a nemzeti érdek és az európai identitás jegyében kell tevékenykednie az egyetemes emberi értékek, az emberi szabadságjogok tiszteletben tartásával. Külpolitikai gondolkodásunkban fontos szerepet szánunk az együttműködésnek és nyitottságnak, nézetünk szerint a XXI. századba pillantva egyre kevésbé képzelhető el az államok elszigetelődése egymástól, az elzárkózás minden fajtáját korszerűtlennek és károsnak tartjuk. Magyarországnak egyre jobban bele kell kapcsolódnia a nemzetközi politikai, gazdasági, kulturális, tudományos és [az 1980-as években újdonságot jelentő - K. J.] környezetvédelmi együttműködésbe. Ennek megfelelően a nemzet számunkra nem állam, hanem kulturális identitás, nem olyan fogalom, ami bárkivel szemben használható, olyan közösség, melyhez tartozni vállalás dolga, amely türelmes a másság minden megnyilvánulásával szemben.” LRA, „Az MDF külpolitikai törekvéseiről”, 1989. 03. 10., rendezés alatt. 17 Kiss Gy. Csaba interjú. 224
