Szekér Nóra - Szeredi Pál (szerk.): MDF-tanulmányok - RETÖRKI könyvek 32. (Lakitelek, 2018)

Szekér Nóra: Elmúlt jövő. Az első lakiteleki találkozó 30 év távlatából

tikáját a párttag íróknak kiadott utasításokkal próbálták uralni. Ennek a sémának a megtörésére a szervezet 1970. május 25-26-ai közgyűlésen történt az első kísérlet.32

Fekete Gyula indítványaként az előre összeállított jelölőlistára a közgyűlés nyílt fórumán új neveket delegáltak az írók, ez borította a zárt rendszerű szavazás forgatókönyvét. A Választmányba így került be Csoóri Sándor, Czine Mihály, Kamondy László, Keresztúry Dezső, Szakonyi Károly, és kerültek ki az Aczél-vonal gárdájának olyan kulcsfigurái mint Nemes György (az Elet és Irodalom főszerkesztője), Jovánovics Miklós (az Új írás főszerkesztője), Szabolcsi Miklós, Almási Miklós, Hidas Antal. Ennek a félig-meddig összehangolt fellépésnek a hátterében ott húzódtak a Hurál-kör asztaltársaságainak megbeszélései.33 A retorziók természetesen most sem maradtak el, a párt kiadta az Irodalom- és művészetkritikánk néhány kérdése című állásfoglalást, amely retrográd hangvételével megadta a zöld jelzést az értelmiséggel szembeni gáncsoskodó politikára.34

A küzdelem az 1981. december 12-13-ai írószövetségi közgyűlésen tovább folytatódott.35 Komoly viták és feszültségek után sikerült elérni az alapszabály módosítását, a titkos szavazást, és ennek köszönhetően az új választmányból jelentős számú rendszerhű író szorult ki. „A 67 tagú választmányba

___________________________________________Szekér Nóra: Elmúlt jövő

32 Bíró Zoltán így értékelte az írószövetség szerepét: „A hatalom úgy nézett az írószövetségre, mint egy olyan szervezetre, amely bármikor botrányt robbanthat ki, bármikor megszervezhet egy olyan értelmiségi ellenállást a hatalommal szemben, amit semmilyen más szervezet nem tudott volna akkor megcsinálni.” Interjú Bíró Zoltánnal (2017).

33 Részletesen lásd Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban, 1956-1987. Pilisszentkereszt, 2015, Barangoló Kiadó, 230-234; Révész Sándor: Aczél és korunk. Budapest, 1997, Sík Kiadó, 179.

34 Az MSZMP KB Kultúrpoitikai Munkaközösségének állásfoglalása: Irodalom- és művészetkritikánk néhány kérdése. In: Társadalmi Szemle, 1972/10, 26-39.

35 Részletesen lásd Pintér M. Lajos 2007, 50-52; Szeredi 2015, 318-322; Kiss Gy. 2016., 11-12; Révész 1997, 290-292.

17