Szekér Nóra - Szeredi Pál (szerk.): MDF-tanulmányok - RETÖRKI könyvek 32. (Lakitelek, 2018)

Házi Balázs - Nagymihály Zoltán: „Egymásban bíztunk eleitől fogva.” A határon túli magyarság sorskérdései a Magyar Demokrata Fórum politikai tevékenységében (1987-1990)

A temesvári események annak lehetőségét vagy inkább kötelességét adták meg, hogy a párttá alakult MDF „mozgalmi” tevékenysége újra kibontakozhasson. A fent idézett nyilatkozat előterjesztésének napján, december 18-án az MDF - más pártokkal, szervezetekkel összefogva - tüntetést szervezett a Hősök terére. A több tízezer összegyűlt előtt az MDF részéről Csurka István beszélt.146 Csurka felidézve Temesvár szerepét a magyar történelemben - elsősorban Dózsa György kivégzésére utalva - azt mondta: a város neve most nem valaminek a végével, hanem valaminek a kezdetével egyenlő.

_______________Házi Balázs-Nagymihálv Zoltán: ..Egymásban bíztunk...”

szavait, miszerint a Magyar Honvédség vezetői „ölbe tett kézzel” nézik végig „a Temesváron végbemenő népirtást”. Tekintve, hogy a Demokrata Fórum képviselői értelemszerűen, már csak annak titkosszolgálati vonatkozásai miatt sem tudhattak mindent a magyar honvédelem tevékenységéről, emellett az elmúlt évtizedek tudatosan és mindenek fölött internacionalista politikája is nyilván mindenki fejében ott volt. Mindezek és a feszült helyzet tükrében az MDF-es figyelmeztetések nem tűnnek túlzottan bántónak. [Köszönet Kávássy János Előd kollégánknak, hogy az írásra felhívta a figyelmünket.] Für Lajos visszaemlékezésében így indokolta a találkozó kezdeményezését: „[Bíró Zoltánnal] A román eseményekről beszélgettünk. Pontosabban: az események által esetlegesen fölkínálkozó vagy a nyomukban megnyílható lehetőségekről; Erdélyről, az erdélyi magyarokról. Arról, hogy egy kedvező pillanatban hátha nyílna tér az ügy ügyes-okos rendezésére. De éppenséggel szükség is támadhat a véres fölfordulásban az erdélyi magyarok hathatós - és nem csak szóbeli és diplomáciai - megsegítésére. Mindkettőhöz azonban nélkülözhetetlen, hogy a magyar katonai vezetés felfogását megismerjük.” Für emlékei szerint Antall nem lelkesedett az ötletért - sőt „őrültségnek, agyrémnek” tartotta -, de nem „vétózta meg” a találkozót, de Szabad Györgyöt ajánlotta további delegációtagnak. A megbeszélésen a magyar hadvezetés elutasította a bármilyen irányú beavatkozást és az esetleges fegyverszállítást a Ceausescu-ellenes erőknek. In: Kárpáti Ferenc: A román forradalom és Magyarország, 1989. Egy volt miniszter emlékezése. História, 2000/4; Für Lajos: A Varsói Szerződés végnapjai - magyar szemmel. Budapest, 2003, Kairosz, 19-23.

146 Az egyéb ellenzéki formációk képviselői közül beszédet mondott az MDF-fel szövetséges Recski Szövetség részéről Zimányi Tibor, a fideszes Németh Zsolt, az SZDSZ-es Tamás Gáspár Miklós és a kereszténydemokrata Keresztes Sándor. Negyvenezren követeltek szabadságot Tőkés Lászlónak és Románia népeinek. Tüntetés a Hősök terén. Magyar Nemzet, 1989. 12. 19., 5.

159