Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)
Halmy Kund: Tézisek az SZDSZ értékrendszerérői és magyar társadalmi jövőképéről
Halmy Kund Az SZDSZ-jelenség kényszeríthet vonakodó vagy ellenszegülő embercsoportokra és így tovább.”74 (Tamás Gáspár Miklós) „Az Ügy hátránya a Hazával szemben, hogy mivel még nem létező, ezért vitatható. A Haza előnye, hogy megföllebbezhetetlenül van, táj és nép, nemcsak eszme.”75 (Tamás Gáspár Miklós) „Tudjuk jól, hogy a helyzet másutt sem biztatóbb Kelet-Európábán. 1994-ben, a szocialista-liberális kormány hivatalba lépésével időlegesen megszűnt a hivatalos antiszemitizmus (és ez az általam kőkeményen bírált magyar szoc/lib kormány egyik legnagyobb érdemének tekintem), amint 1996-ban a romániai lib/szoc elnökség és kormány hatalomra jutásával szünetelni kezdett az ottani hivatalos magyarellenesség és antiszemitizmus - de ez nem jelentette egyben a fajüldözés megszűnését.”76 (Tamás Gáspár Miklós) 4. A magyar múltról „A megoldás csak néhány évvel később, 1910 tavaszán született meg, a magyar szabadkőművesség anyagi erejének és átmeneti radikalizálódásának köszönhetően. Március elején Jászi Oszkár túláradó örömmel írja barátjának, Somló Bódognak, a kolozsvári egyetem jogbölcselet professzorának: ’Úgy látszik tényleg, hogy itt a dagály. Április elején indul meg a nagy szabadkőműves napilap, a Világ, Gerő Ödön tényleges szerkesztésében, aki teljesen szolidáris a mi elveinkkel. Emellett Rácz Gyulát, Dániel Arnoldot, Szende Pált és en- gemet kértek fel politikai munkatársakul. A lap fedezete szolid, munkatársi erőviszonyai igen jók, úgy hogy remélhetőleg teljesül régi óhajunk: nem kell undorodni a napi sajtó gondolatára.’ A magyar szabadkőművességnek már a múlt század végétől kezdve megvoltak a maga belső használatra szóló időszakos lapjai (Hajnal, Kelet, Dél, Progressió), de már régóta felmerült egy ’kifelé’ irányuló, ’profán’, azaz a nagyközösséghez szóló napilap, igénye is. A kezdeményezés végül elsősorban 74 75 76 Tamás Gáspár Miklós: Szív és állam, szkepszis és lázadás, nagyság és félelem. Beszélő, 1996. március, 44. o. Uo. 45.0. A magyar kérdés: másodszor. Tamás Gáspár Miklós írása, Magyar Narancs, 1997. október 9., 44. o. 66
