Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)
Halmy Kund: Tézisek az SZDSZ értékrendszerérői és magyar társadalmi jövőképéről
Tézisek az SZDSZ értékrendszerérői és magyar társadalmi jövőképéről Árpád kifütyülésekor indult el. Ez valóban megtörtént, de a bőrfejű fiatalokat a Bánó András vezette Esti Egyenleg stúdiójában a füttyszó alá vágták, meghamisítva az eseményt. Lám Magyarországon a nacionalista bőrfejűek randalíroznak! Ezzel totális támadás indult a nemzeti „beállítottságú”, ma- gyarkodónak bélyegzett jobboldali, konzervatív erők ellen. 7. Történelmi egyházak: visszaszorítás A következő politikai tartalom, mely ellen az SZDSZ nyíltan és határozottan állást foglalt, a történelmi keresztény egyházak politikai és állami szerep- vállalása, azok növekedése, illetve általában a keresztény politikai hangvétel és súlypont erősödése. Mindez a liberális alapállásnak megfelelően a szabad vallásgyakorlás melletti kiállás és a kommunizmust követő szabad egyházszervezés és működés támogatásával együtt alakult így. Mint a konzervatív társadalmi és politikai lét egyik legfontosabb hagyományos attribútuma, a vallásosság a liberálisok állandó - hol nyílt, hol leplezett - kereszttüzében állt, legtöbbször a szekularizációra hivatkozva. Fél évszázad kommunista berendezkedése után meglehetősen óvatosan kellett nyúlni a vallás kérdéséhez, hiszen az antiklerikális megnyilatkozásokkal egy párt könnyen a kommunisták vagy más, nem kívánt baloldali pártokkal kerülhetett egy platformra. Mindenesetre az SZDSZ nem szimpatizált a keresztény egyházakkal, ennek számos esetben hangot is adott, kivéve a Hit Gyülekezete nevű neoprotestáns felekezetet, illetve az Iványi Gábor nevével fémjelezte metodista (hitvallású) egyházat, melyek vezetése a kezdettől fogva erőteljes támogatásáról biztosította a Szabad Demokratákat. Bauer Tamás megfogalmazása szerint: „Az SZDSZ elődje, a demokratikus ellenzék küzdött a vallásszabadságért, és programunkban követeltük is az állam és egyház teljes szétválasztását, a maradéktalan vallásszabadságot, az egyházak autonómiáját, a felekezetek egyenjogúságát. A kék könyv úgy fogalmazott, hogy szűnjön meg,, az egyházi pénzügyekhez való általános költségvetési hozzájárulás”, „az egyházak maguk fedezzék személyi és dologi kiadásaikat ”, mert ez felel meg a társadalmi igazságosságnak és az egyházak függetlenségének. Ezért az SZDSZ olyan ellenkoncepciót terjesztett elő a parlamentben, amely e téren is elutasította a korábbi viszonyok helyreállításának elvét, viszont megteremtette volna az egyházak függetlenségének gazdasági alapjait, a valóságos szükségletekhez igazította volna vagyoni ellátásukat, és egyenlő feltételeket teremtett volna a különböző felekezetek számára. Amikor 39
