Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)
Fricz Tamás: Milyen Magyarországot akart az SZDSZ?
Dokumentumgyűjtemény Ugye világos, Tisztelt Ház, nem, a külpolitikáról, hanem magáról a nehezen megszületett szabadságról van szó. Ha bármely területen kétségbe vonják a kormány bírálatának jogát, akkor az ellenvélemény jogát vonják kétségbe, s magát az ellenzékiséget, a szabadság biztosítékát nevezik ostobaságnak vagy hazaárulásnak. Jó dolog, ha mint tegnap is a balti függetlenség ügyében, teljes az egyetértés ellenzéki és kormányon levő pártok között. De egyébként nem a dolgok megítélésében kell feltétlenül egyetértenünk, hanem a demokrácia alapelveiben. Amíg ezekben az alapelvekben egyetértünk, minden véleménykülönbség az ország közös ügyeit viheti előre. Ezért kell, Tisztelt Ház, egy másik elemét is szóvá tennem ennek az ügynek. Ismét csak nem magukról a tényekről kívánok értekezni, habár a probléma onnan indult, hogy a miniszterelnök itt előttünk úgy állította be, mintha két ellenzéki képviselő Thürmer Gyulával együtt ült volna le az újvidéki televízió műsorában. Azt gondoltuk, hogy nincs szükség parlamenti felszólalásra e hamis beállítás visszautasításához, ha egy sajtóértekezleten bemutatjuk a teljes műsor videofelvételét, amelyből egyértelműen kitűnik, hogy a Budapesten egymástól függetlenül készült interjúkat a riporter kötötte össze utólag a maga uszító hangú kommentárjával. Tévedtünk. Úgy látszik, még mindig voltak illúzióink a televízió híradóját illetően. Hogyan számolt be ugyanis a pártatlan magyar közszolgálati televízió mondanivalónkról? „Felháborítónak, félrevezetőnek, az SZDSZ-t lejáratónak titulálták a kormányfő azon kijelentését, hogy egy asztalhoz ültek Thürmer Gyulával az újvidéki televízióban. Bizonyításképpen, hogy az interjúrészek nem egy asztalnál születtek, levetítették az újvidéki televízióban elhangzott riport-összeállítást, amely lévén szinte háborús uszító hangulatú, nem cáfolta, inkább megerősítette azt, amit tagadtak. Bizony, hiába voltak szolidak Vásárhelyi Miklós és Rockenbauer Zoltán szavai, Thürmerrel és az újvidéki riporternővel együtt nem annak hatottak. Inkább ezeket legitimálónak” - így a Tv-Híradó. Ismét tisztázni kívánom: nem arról beszélek, szabad-e nyilatkozni az újvidéki televíziónak. Arról sem: szabad-e egy műsorban megjelenni olyanokkal, akikkel nem értünk egyet, s vajon ettől hasonlóvá válunk-e hozzájuk. Hiszen imént hallották a példát: itthon is olyan tv-műsornak vagyunk kénytelenek nyilatkozni olykor, amely véleményünk ismertetése helyett a véleményünkről alkotott mondanivalóját közli, amit még az újvidéki televízió műsora sem mert megtenni a magyar képviselőkkel. S Antall József sem vált Thürmer Gyulához hasonlóvá attól, hogy az ARD német televízió egy műsorban közölte a szovjet puccsról adott nyilatkozatukat. Valójában, ismét csak a szabadság alapjairól van szó. Ahogyan ellenzék, vagyis különböző vélemények jelenléte nélkül elképzelhetetlen a demokrácia, ugyanúgy az eltérő vélemények nyilvánossága nélkül is veszélybe kerül a szabadság. Egy demokratikus országban, az adófizetők pénzéből működő közszolgálati hírműsorok 311
