Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)
Fricz Tamás: Milyen Magyarországot akart az SZDSZ?
Dokumentumgyűjtemény Elnökségének tagja lesz. A felek megállapodnak abban is, hogy az alapmegállapodás keretében elhatározott és az I. számú mellékletben részletezett tartalmú alkotmánymódosításokat követően és az azokban foglaltak szerint megtartott köztársaságielnök-választáson az MDF támogatja Göncz Árpád megválasztását azzal, hogy amint erre sor kerül, az Országgyűlés elnöke Szabad György, első alelnöke Dombach Alajos lesz. Budapest, 1990. április 29. IV. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A nemzeti televízió és rádió, illetve az MTI nem lehet pártpolitikai csatározások martaléka. Ezért a Tv és a Rádió lehetőleg közös elnökét és két alelnökét a miniszterelnökjavaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Javaslattétel előtt a miniszterelnök meghallgatja az illetékes parlamenti bizottság és a tájékoztatás pártatlanságát felügyelő bizottság véleményét. Ajelöltek e bizottságok előtt meghallgatáson megjelennek. A tájékoztatás pártatlanságát felügyelő bizottságnak 18 tagja legyen. Egy-egy tagot a parlamenti képviselettel rendelkező pártok delegálnának, három-három tagot titkos szavazással választanának a Tv, illetőleg a Rádió mindazon dolgozói, akiknek tevékenysége hozzátartozik a Rádió és a Televízió rendeltetésszerű működéséhez. (Például: szerkesztők, műszakiak.) Egy-egy tagot az MTA, az írószövetség, az Újságírószövetség, a Fim- és Tv- művészek Szövetsége, az Alkotmánybíróság, illetőleg a kormány jelölne ki. A bizottság operatív irányítást nem végezhet, működése nyilvános, a beterjesztett panaszok kivizsgálására szorítkozik, állásfoglalásai ajánlás jellegűek. Az MTI vezérigazgatóját ugyanolyan rendben nevezik ki, mint a Rádió és Tv vezetőit. A tájékoztatás pártatlanságát felügyelő bizottság hatásköre az MTI-re nem terjed ki. Az Országgyűlés Oktatási, Tudományos és Kulturális Bizottságának a Tv és Rádió vezetői, valamint az MTI vezérigazgatója félévenként számol be. Nyilvánvaló, súlyos törvénysértés esetén az Országgyűlés illetékes bizottsága rendkívüli meghallgatást kezdeményezhet. A nyilvánosság ügyeit rendezze mielőbb egy tájékoztatási törvény. Ennek elfogadásáig azonban maradjon hatályban a frekvenciamoratórium. 2. Az állami költségvetés rendjéről mindaddig nem készül törvény, amíg az alkotmány nem tartalmazza a költségvetés rendjére vonatkozó alapvető szabályokat. 3. A II. számú melléklet 9. pontjában említett önkormányzati törvénynél a kétharmados szabály kizárólag az alkotmányba kerülő rendelkezésekre vonatkozik, vagyis azokra, amelyek az önkormányzati rendszer szervezetének és működésének legalapvetőbb szabályait tartalmazzák. A felek egyetértenek abban, hogy a tanácsok mandátumát folyó év augusztus 31-ig szükséges meghosszabbítani, s ez az időpont legfeljebb egy alkalommal, további 60 nappal hosszabbítható meg, feltéve, hogy erre a helyhatósági választások lebonyolíthatósága érdekében szükség van. 305
