Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)
Fricz Tamás: Milyen Magyarországot akart az SZDSZ?
Fricz Tamás Az SZDSZ-jelenség (Ebben az összefüggésben G. F. Kennedyvel sem szimpatizálhatnának, hiszen ő azt mondta, ne azt nézd, mit ad neked a nemzet, hanem azt nézd, hogy mit adhatsz te a nemzetednek...) Az egyén mindenek fölé helyezése visszavezethető a filozófus Kari Popper és a pénzügyi spekuláns Soros György nézeteiig, illetve a Frankfurti Iskolához; utóbbi azt vallja, hogy az individuum az egyedüli mérce, s minden tradicionális közösség és intézmény, amelybe beleszületik az egyén (vallás, nemzet, faj, család, nem, helyi közösségek stb.) csak „rárakott ruhák”, amelyektől saját szabad akarata alapján bármikor megszabadulhat, és új identitást kereshet magának, vagy ezeket váltogathatja is tetszése szerint. Mindebből már logikusan következik a nemzetről mint közösségről alkotott SZDSZ-es nézet. Mondani sem kell, a szabad demokraták és a nemzeti pártok gyökeres szemléletbeli eltérése ebben a kérdésben is tetten érhető. Az MDF megközelítésében a nemzet elsősorban közösség, amelynek közös értékei, kultúrája, magatartásmódja, szokásai stb. vannak. Az SZDSZ felfogása ettől merőben eltér, hiszen itt is az egyénből indul ki, illetve az egyének sokaságából: „...hisszük, hogy egészséges nemzeti öntudat csak az egyetemes emberi szabadságjogok talaján terem; hisszük, hogy a jövő Magyarországa szabad emberek szabad hazája lesz.”10 Az SZDSZ nem fogadja el tehát, hogy a nemzetnek mint közösségnek bármilyen előjogai volnának az egyénnel szemben; azt vallja, hogy csak az egyénnek vannak előjogai, s ha ezek teljesülnek, létrejöhet a nemzetközösség - amely egyben továbbra is az egyének közössége. Mind e mögött ismét jól kivehető a párt globalizmusa és kozmopolita látásmódja, amely abból indul ki, hogy univerzális értelemben létrejön egy olyan szabad individuumokból álló világpolgárság, amely számára a nemzethez tartozás csak származékos, másodlagos jelentőségű. A nemzetnek nincs önértéke, csak az egyénnek; ezért a nemzet nem fogalmazhat meg követelményeket az egyénnel szemben, nem kérheti, hogy az egyén a nemzet érdekei miatt adott esetekben korlátozza saját individuális érdekeit. Nyilvánvaló, hogy itt világszemléleti eltérés van az ultraliberális szabad demokrata és a nemzeti alapon álló pártok között, s ez az eltérés az elmúlt harminc évben fokról fokra tovább éleződött - igaz, nemcsak nálunk, hanem immár európai, sőt globális viszonylatban is. Múló képződmény-e a nemzet, vagy az emberi együttélés tartós, maradandó formája? Ez itt a kérdés - mondhatnánk Hamlettel. Az SZDSZ - s mögötte Soros, Popper, a Frankfurti Iskola tudósai, valamint a pénzügyi világelit - válasza egyértelmű immáron évtizedek óta. 10 Uo. 18. o. 206
