Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)
Orosz Tímea: Kritikai szemelvények az SZDSZ korai éveiből (1988-1990)
Orosz Tímea Az SZDSZ-jelenség testületeken belül uralkodó morál sem. Tehát nagyon sokváltozós helyzetről van szó a szerző szerint, amely vezethet rendezett fejlődés felé, de válságba is taszíthatja az országot, mélyebbe, mint amilyen 1981-ben Lengyelországban kirobbant. Az antiszemitizmus kérdésköre „Kelet Európában a piac neve: zsidó! Zsidó a Megamorv, zsidó a Pintér Művek, zsidó a gazdasági reform, zsidó a magántulajdon - no és persze, ha kell, az ellenkezője is, de ez ma nem jellemző. Bal- és jobboldali piacellenesség zsidónak nevezni azt, amit nem szeret. Zsidó a téesz-melléküzemágak piaci kísérlete, zsidó az Antal László-féle kormánytanácsadók félénk monetarizmusa, zsidó a Kisgazda Párt és a Függetlenségi Párt magántulajdon-barátsága, zsidó a szabad Demokraták Szövetsége szabadversenyes liberalizmusa, zsidó a Fidesz radikalizmusa, zsidó a kisvállalkozók szabadságharca, zsidó Európa, zsidó a Nyugat, amely - Glemp dixit - „ kezében tartja ” a sajtót, zsidó a háziasszony (például Mrs. Thatcher, áldja meg a Magasságos), aki összeveti a bevételeit és kiadásait. Röviden: zsidó Magyarország. Zsidó, mert nem óhajt csődbe jutni, mert nem kívánja a koldusbotot, a tekintélyuralmat, az úgynevezett „svéd modellt", amely a szociális gondozók diktatúrájával helyettesítené a bolsevik pártfunkcionáriusok uralmát” (TGM, Glemp bíboros intő szava, Élet és Irodalom, 36. sz., (1989. 09. 09.), p. 1.) „Antiszemitizmus mindenütt van (zsidó se kell hozzá). " (Esterházy Péter: A falra hányt borsó sorozatból, Hitel 1990, 5. szám, 23. oldal) Zsidózás és antiszemitizmus. Magyarországra az eltelt években is több ízben rásütötték a zsidóellenes jelzőt, és komoly nemzetközi sajtóirodalma van a magyarországi antiszemitizmusnak. Mind az amerikai, mind az angol, mind pedig a német sajtó taglalta már ezt a kérdést. Ennek vélt vagy valós létezését, hátterét, okait jelen tanulmány keretein belül nincsen lehetőségünk taglalni, és nem is ez most a feladatunk. Ebben a fejezetben sokkal inkább azt szeretnénk taglalni, hogy napjaink antiszemitizmus vádja mennyiben állt már meg a rendszerváltás előtti években, és vajon mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás. Nagyon kényes és érzékeny téma ez, amelyhez óvatos tollal kell nyúlnunk, de hangsúlyozzuk, csak olyan sorokat idézünk itt most fel, amelyet az általunk 160
