Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)

Orosz Tímea: Kritikai szemelvények az SZDSZ korai éveiből (1988-1990)

Kritikai szemelvények az SZDSZ korai éveiből (1988-1990)

és frusztráció még tovább korbácsolhatja a feltörő érzelmeket. Az azonban, hogy Kelet-Közép-Európa a rendszerváltoztatást követően a balkanizálódás irányába indul el, vagy pedig a nyugati fejlődés útjára lép, 1990 őszén Szelényi Iván szerint még nem dőlt el.

Szelényi Konrád Györgyhöz hasonlóan rendkívül fontosnak tartja a régión belüli összefogást, amely nemcsak hogy alapfeltétele a nyugati típusú gazdasági és politikai fejlődésnek, de záloga annak, hogy a népek közötti ellenségeskedés ne kapjon lángra a térségben. Ez az egyetlen módja annak, hogy ellenálljunk a balkanizálódásnak. Úgy véli, hogy az évtizedek óta megoldatlan nemzeti, etnikai és faji problémák akár fegyveres konfliktusok formájában is kirobbanhatnak a térségben. Tehát a regionális együttműködés az újjáépítésünk és a közös jövőnk legfontosabb záloga.

A nacionalizmus előretörésén kívül Szelényi úgy gondolja, mint már említettük, hogy nem elképzelhetetlen, hogy a posztkommunista országokban jobboldali tekintélyelvű rendszerek jönnek létre, tekintetbe véve azt is, hogy a térség országainak történelmében erre korábban is volt már példa, akár a két világháború közötti lengyel vagy magyar rezsimekre (!) hivatkozva. Az eredeti elképzelés Szelényi szerint egy svéd típusú vegyes gazdaság volt, amely kitűnő alternatívának tűnt a szocialista és a kapitalista rendszer között afféle harmadik útként, de 1990 nyarára már nyilvánvalóvá vált, hogy a térség országai inkább a tőkés piacgazdasággá való alakulás útján indulnak el. Ezzel kapcsolatosan azonban a szerző véleménye szerint rengeteg kérdés merül fel, nem tudni még ugyanis, hogy milyen típusú tőkés fejlődés várható, és nem tudhatjuk azt sem, hogy milyen lesz hazánk viszonya az új német egység folytán létrejött Németországhoz (Konrád „az új német birodalom" kifejezést használja). Nem tudni azt sem, „van-e esély arra, hogy a német kapcsolatrendszeren keresztül bekapcsolódjunk egyenjogú partnerként az Európai Közösségbe, vagy valószínűbb: az új német birodalom félgyarmati érdekterületévé válunk."21 Be kell látnunk, hogy Szelényi jelen jövendölése igaznak bizonyult, hiszen bár szeretnénk azt hinni, hogy a Közösségen belül egyenrangú partnerek vagyunk, valójában azonban egyértelműen a német gazdaság vonzáskörzetéhez tartozunk, ha ez nem is nevezhető még erős túlzással sem félgyarmati állapotnak.

21 Szelényi Iván: Az új Németország gazdasági perifériája. Közép-Európa a tőkés fejlődés útján. Magyar Nemzet, 1990. augusztus 18.

137