Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)
Orosz Tímea: Kritikai szemelvények az SZDSZ korai éveiből (1988-1990)
Kritikai szemelvények az SZDSZ korai éveiből (1988-1990) A következőkben két kisebb újságcikk anyagát dolgozzuk még fel, mindkettő Szelényi Iván munkája.18 Szelényi részletesen tárgyalja a Balkán fogalmát, és megállapítja, hogy a Nyugat számára ez nem csupán földrajzi fogalom, hanem értékítélet is. „Ha egy térséget Balkánnak nevezünk, egy jelenséget balkáninak tekintünk, akkor többnyire hozzánk viszonyítva kevésbé európai, kevésbé fejlett, kaotikusabb, korruptabb, kevésbé teljesítmény elvű, kevésbé polgárosult társadalomra vagy emberi magatartásformákra utalunk,”19 A balkanizálódás fogalma alatt pedig különböző nemzeteknek etnikai konfliktusok mentén történő széthullását értjük, illetve az etnikai belviszályokat, de modern értelemben egy szervezeten belül a részérdekek szerint egymással kommunikálni képtelen, egymással harcoló részegységeket is érthetjük. Szelényi ennek kapcsán felveti a kérdést, hogy a balkanizálódás veszélye fenyegeti-e Kelet-Közép-Európát a posztkommunizmus korszakában. Szándékunk szerint a Nyugat felé igyekszünk, éppen ezért a „Kelet-Európa” megjelölést már eddig is sérelmeztük, helyette inkább a „Közép-Európa” kifejezést szeretjük használni, amellyel jelezzük a Szovjetuniótól való elhatárolódásunkat, illetve a balkáni államoktól való különbségünket. Ennek oka, hogy politikai akaratunk minden olyan jelzőt el kíván törölni a föld színéről, amely európaiságunk útjában áll. Mert mindenféle előjelző nélkül egyszerűen Európa részének kívánjuk magunkat tekinteni, és azt várjuk, hogy ezt mások is megtegyék. Ezen a ponton érdemes egy pillanatra megállni, és Szelényi gondolatait tovább fűzve a „Kelet-Európa” és „Közép-Európa” elnevezéseket történeti szempontból is taglalni. Térségünket Közép-Európának azokban az időszakokban nevezték, amikor helyzetünknél fogva inkább a német befolyási övezethez tartoztunk politikai, gazdasági és kulturális értelemben is, tehát inkább a német orientáció kapott hangsúlyt. Ott volt azonban a keleti pólus is, hiszen Oroszország is igyekezte nyugati irányba kiterjeszteni a hatókörét. Amikor ez időlegesen sikerült, és az orosz fennhatóság volt érvényben ebben a térségben, az elnevezés „Kelet-Európára” változott. Ezt történt a második világháború után a szovjet csatlós-országok esetén is. A nyugatról és keletről 18 A kommunizmus társadalmi ára. Magyar Nemzet, 1990. szeptember 15, valamint Az új Németország gazdasági perifériája. Közép-Európa a tőkés fejlődés útján. Magyar Nemzet, 1990. augusztus 18. 19 Szelényi Iván: A posztkommunizmus társadalmi ára. Magyar Nemzet, 1990. szeptember 15. 135
