Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)
Orosz Tímea: Kritikai szemelvények az SZDSZ korai éveiből (1988-1990)
Kritikai szemelvények az SZDSZ korai éveiből (1988-1990) A rendszerváltoztatást megélő kelet-közép-európai ember értékválsága is igen fontos témája jelen fejezetünknek. Erről szóló elemzést Tamás-Gáspár Miklós készített 1990-ben.15 TGM úgy jellemzi a térség polgárát, mint hagyományos kötöttségeiből hirtelen és szinte váratlanul kiszakadó embert, „akinek az ámuló szeme előtt hirtelen áttetszővé váltak mások különböző hagyományai, olyan értékhalmazokkal szembesült, amelyek nem irányították saját életét.”16 17 Azaz hirtelen megszűnt az elszigeteltség, és a keleti blokk polgára hirtelen eddig ismeretlen vagy tabuként kezelt értékek tömkelegével szembesült. Évtizedeken keresztül depolitizáltságban és intellektuális elszigeteltségben élő emberek fordulata is volt ez, nem csak a politika és a gazdaság fordult ki a sarkaiból. A modern ember, ahogy TGM fogalmaz, minden eddiginél nagyobb mértékben maga választhatja meg az életpályáját. Maga választhatja meg azoknak az értékeknek a halmazát is, amelyek majd az életét irányítják. Ezt nevezzük szabadságnak. A kialakuló pluralizmus és személyes szabadságunk átszínezi politikai vágyainkat is, írja a szerző. Meg kell tanulnunk azt, hogy egy szavazáson keresztül bizonyos értékek kerülnek ki győztesen a különböző erkölcsi vitákból, és aki többségbe kerül, akinek az értékeit többen választják, az nyer, és az az irányvonal lesz az, amit egy adott ország követ. Mi történik azonban azzal, aki a demokratikus választásokon kisebbségbe kerül? Neki az a feladata, hogy megvédje saját értékválasztását a többséggel szemben, hiszen ahogy TGM fogalmaz, semmilyen bizonyíték nincsen arra, hogy a többségnek van igaza. Hiszen ez is csak egy értékválasztási stratégia, ami pillanatnyilag a szavazáson sikert ért el. Tehát a kisebbségnek is joga van egy pluralista politikai kultúrában saját értékeit és eszményeit szabadon megválasztani akkor is, ha az a többségi értékektől és eszményektől eltér és engedelmeskedhet annak a parancsnak, hogy „légy, ami vagyV'}1 Ezen a ponton már tetten érhetőek a magyar liberalizmus - az előző fejezetben már részletesen kifejtett - kisebbségvédelmi törekvései. A szocialista rendszer egy bizonyos értékrendet jelentett, a nyolcvanas évekre kialakuló ellenzéki értékrend pedig egy másikat. Ez utóbbi azonban nem volt legális. Az ellenzéki attitűd egyfajta ellenzéki lázadás volt TGM 15 Tamás Gáspár Miklós: A vakhitü kétely. Holmi (1990), 2. sz., 193-200. 16 Tamás Gáspár Miklós: A vakhitű kétely. Holmi (1990), 2. sz., 193. 17 Tamás Gáspár Miklós: A vakhitű kétely. Holmi (1990), 2. sz., 195. 133
