Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)
Orosz Tímea: Kritikai szemelvények az SZDSZ korai éveiből (1988-1990)
Orosz Tímea Az SZDSZ-jelenség fertőző idegent mint beteg egyént, aki a bűn csíráját magában hordozza, el kell különíteni és az érintés tilalmával sújtani. Ez TGM szerint a nemzeti tisztaság egyik alapkövetelménye. A szerző szerint a nacionalista úgy véli, hogy aki tolerálja a másságot és túlságosan elfogadó, az nem képes vagy nem hajlandó teljesen önmaga lenni. Miközben „a nacionalista szemét könny felhőzi, szíve forrong, keze remeg.” És most térjünk vissza a bibói eszmefuttatáshoz! A nacionalizmus pejoratív fogalom, és semmiképpen nem szinonimája a patriotizmusnak, ami hazaszeretetei és természetes nemzeti érzést jelent. Ez sajátja kellene legyen minden embernek. Ezt a két fogalmat mossa össze TGM a nacionalizmussal kapcsolatos írásaiban, sőt egy harmadikat is belevon, a sovinizmust, amely a másokkal szembeni gyűlölködést jelenti. Tehát lényegében az amúgy is pejoratív tartalmú nacionalizmus fogalma alá három fogalmat gyűr be teljesen önkényes módon a szerző, holott ezek egymásnak nemhogy nem szinonimái, de egymástól elkülönítendő fogalmak. És mivel TGM a nacionalizmus fogalmából indul ki, az egész fogalomkört pejoratívvá teszi. Olvassuk el még néhány szerző írását ebben a témában, hogy tovább ütköztethessük az egyes álláspontok közötti különbségeket! Két olyan szerző munkáját vesszük most elő, akik elsősorban a külföldi szakirodalomból merítettek, és olyan gondolkodókra hivatkoznak, akik ebben a témában jelentős elméleteket alkottak Nem tehetjük azonban meg, hogy nem említjük meg olyan szerzők munkáit, akik TGM-mel egy véleményen vannak, vagy legalábbis bizonyos tekintetben hasonló az álláspontjuk. Dénes Iván Zoltán történész6 úgy fogalmaz, hogy a nacionalizmus számos jelentésárnyalatot foglal magában, és elfedi azokat. Ezek közül az egyik a patriotizmus, amelyet úgy definiál, mint azt az érzelmi kötődést, amelyet az ember a maga körül kialakított környezete, települése, megyéje és országa iránt érez. Tehát Dénes nem kezeli külön fogalomként a nacionalizmust és a patriotizmust. Megemlíti a patriotizmus úgymond másik jelentését, amely nézete szerint egy „értelmiségi program”, amely a nemzetépítést célozza és az emberek érzelmeire építve egy közös nemzeti identitás kitalálását, megteremtését célozza. (!) Dénes szerint tehát a nemzet és a nemzeti érzés nem egy természetes folyamat 6 Dénes Iván Zoltán: Liberalizmusok és nacionalizmusok: Liberalizmusok és nacionalizmusok. In: Magyar Tudomány, 2008/1, 5. 124
