Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)
Halmy Kund: Tézisek az SZDSZ értékrendszerérői és magyar társadalmi jövőképéről
Halmy Kund Az SZDSZ-jelenség rapporteur) választották. Az 1991. évi SZDSZ-küldöttgyűlésen a jószolgálati és etikai bizottság elnökévé választották, külügyi tennivalói miatt azonban visszalépett; a párt országos tanácsában megtartotta tagságát. 1991 és 1993 között a frakcióvezetőség tagja volt. 1992. februártól részvételével kezdődött el az SZDSZ külügyi programjának előkészítése. Az SZDSZ nemzetközi orientációjáról folyó párton belüli vitában kezdettől fogva egyértelmű álláspontot képviselt: a Liberális Internacionáléba való gyors és teljes jogú belépést javasolta. Az SZDSZ-ben 1992. november közepén lezajlott elnökcsere és tisztújítás során a hatodik legjobb eredménnyel ügyvivővé választották, s megbízták a külügyi, valamint a kisebbségi titkárság vezetésével. 1993. január végén az SZDSZ ügyvivői testületé az ő előterjesztésére döntött arról, hogy benyújtják a tagfelvételi kérelmet az LI végrehajtó bizottságához, amelynek alapján a párt az LI 1993. július 10—11-ei, tallini ülésén elnyerte a teljes jogú tagságot. O készítette az SZDSZ Fordulat, biztonság, felemelkedés című, 1994 elején megjelent választási programjának Külpolitika, határon túli magyar kisebbségek fejezetét. Képviselői munkáját is a gyakorló külpolitikusi tevékenység jellemezte. 1991-ben Kuncze Gáborral közösen törvényjavaslatot nyújtott be azzal a céllal, hogy a parlament törvényalkotói munkája során vegye figyelembe az Európai Közösség jogi normáit. A bősi vízlépcsőről kialakult magyar-szlovák államközi vita békés kezelése érdekében 1992 márciusában indítványozta, hogy Magyarország tegyen a Hágai Nemzetközi Bíróság joghatóságát elismerő nyilatkozatot, mivel korábban nem ismertük el a bíróság illetékességét. 1992- ben törvényjavaslatot nyújtott be a nemzetközi jog és a magyar jog viszonyának és a nemzetközi szerződések megkötésének átfogó szabályozásáról. Az 1994. évi országgyűlési választásokon szükebb lakóhelyén, Budapest 18. sz. választókerületében (Svábhegy, Zugliget, Normafa, Csillebérc) indult. Pártja az országos (8.), illetve a budapesti területi listán (8.) is indította. A választások második fordulójában Fekete György (MDF) és Gál Zoltán (MSZP) mögött 27,14 százalékkal a harmadik helyen végzett, mandátumát az országos listán szerezte. Az MSZP és az SZDSZ közötti koalíciós tárgyalásokon a külügyi és biztonságpolitikai bizottságban a szabad demokraták vezetője volt. A tárgyalások során az MSZP felajánlotta a külügyi tárca vegyes vezetését; 1994. július 15-étől, a Horn-kormány megalakulásától a Külügyminisztérium politikai államtitkára. Az 1994. októberi és az 1996. novemberi SZDSZ-tisztújításon is megerősítették ügyvivői testületi tagságát.
