Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)

Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása

Az 1989. évi XXXI. törvény főbb kérdései és az alapjogok szabályozása

i) megjelenhet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein,

j) javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére,

k) javasolhatja az Országgyűlésnek valamely kérdésben népszavazás kiírását.

(3) A köztársasági elnök a Minisztertanáccsal kapcsolatban:

a) javaslatot tesz az Országgyűlésnek a Minisztertanács elnökének személyére,

b) részt vehet és felszólalhat a Minisztertanács ülésein,

c) jelentést kérhet a Minisztertanácstól, és javaslatot tehet a Minisztertanácsnak az annak hatáskörébe tartozó bármely kérdésben,

d) kinevezi és felmenti - a Minisztertanács elnökének javaslatára - a minisztériumi és az országos hatáskörű szervet vezető államtitkárokat.

(4) A köztársasági elnök államfői jogkörében:

a) kitűzi a tanácstagok választását,

b) javaslatot tesz a az Országgyűlésnek a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész személyére,

c) külön törvényben meghatározott szervek javaslatára kinevezi és felmenti a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyetteseit, bíráit és a többi hivatásos bírót, a legfőbb ügyész helyetteseit, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyetteseit, az egyetemet és főiskolák tanárait, rektorait; kinevezi és előlépteti a tábornokokat; megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét,

d) adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket és kitüntetéseket,

e) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát,

f) dönt az állampolgársági ügyekben,

g) dönt a menedékjog megadásának kérdésében,

h) dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.

30/B. § (1) A köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására,

a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács létrehozására, ha az Országgyűlés e döntések meghozatalában akadályoztatva van.

(2) Az akadályoztatás tényét az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Minisztertanács elnöke együttesen állapítja meg.

(3) Rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács elnöke, továbbá a fegyveres erők és a fegyveres testületek főparancsnoka a köztársasági elnök.

(4) A rendkívüli állapot idején alkalmazandó szabályokat törvény állapítja meg.

93