Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
Az 1989. évi XXXI. törvény főbb kérdései és az alapjogok szabályozása alkotmányt, ennek azonban „vezérlő szempontja” nem egy új alkotmány megalkotása, hanem a politikai átmenet szempontjából szükséges változtatások megejtése. Abban is megegyeztek, hogy a résztvevők az írásos javaslataikat, az Igazságügyi Minisztérium pedig az általa előkészített „törvényjavaslatait” bocsátja a tárgyalók rendelkezésére. Ez a látszólag megnyugtató konszenzus általában és konkrétan is elég súlyos kockázatot rejtett. Általános tapasztalat, hogy egy nagyobb létszámú grémium (itt 15 fős testületről van szó) csak igen nehezen, körülményesen tud „szövegezni”. E problémát csak kis mértékben enyhíti, hogy ez „szakbizottság” lévén közelebb állhat, „jobban érthet” a közvetlen kodifikációs tevékenységhez, mint egy „laikus” testület. Az is potenciális veszélyt jelentett az 1/1. bizottság munkájára, hogy tárgyalásaik alapját az Igazságügyi Minisztérium által előkészített törvény- tervezetek jelentették. Igaz, írott szövegek kellettek az érdemi vitákhoz, azonban ezzel az MSZMP ismét „lépéselőnybe” került, hiszen az általa irányított központi kormányzatnak álltak rendelkezésére szakmailag fölkészült, a ko- difikációban jártas profi munkatársak, akik képesek voltak arra, hogy adott esetben csapdákat rejtsenek el a tervezeteikben, de legalábbis megnehezítsék a bizottság munkáját, és ezzel fékezzék az átalakulás ütemét.59 Az 1/1. bizottság mindazonáltal 1989. június 30-tól az 1989. szeptember 13-án megtartott utolsó üléséig komoly munkát végzett, igyekezett a részlet- kérdéseket is - olykor túlzott aprólékossággal - megvitatni... 3. Az 1989. évi XXXI. törvény országgyűlési vitája és elfogadása Mint már jeleztük, az Alkotmány felülvizsgálatára irányuló munkáról szóló, 1988. augusztus 25-i MT-hat. ennek ütemtervét is rögzítette, és ebben utolsó tételként a következő szerepelt: 59 A kodifikálás technikai feladatai és lehetőségei mindenképpen az MSZMP „irányítása” alatt álltak. Érdekes lenne megvizsgálni, mennyiben tértek el az Igazságügyi Minisztériumban kidolgozott alkotmánymódosító törvénytervezetek az 1/1. bizottság tanácskozásai során kialakított megállapodásoktól... 65
