Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... b) Egy másik hozzászóló a „konzekvens szövegezésre” kívánt néhány példát mondani. „Ahogy végigolvastam a szabályozási elveket, találkoztam a Minisztertanács és a kormány fogalmával, hol szinonimaként, hol eltérően. Ugyanígy: miniszterelnök - Minisztertanács elnöke. Jelenleg Németh Miklós elvtárs a Minisztertanács elnöke, a jelenlegi alkotmányunk így fogalmaz, az újban ez miniszterelnökként van megfogalmazva. A népgazdaság kifejezés helyett én kifejezőbbnek tartom a nemzetgazdaság kifejezést. Átfogóbb, általánosabb kifejezés és talán jobban rögzíti a mai viszonyainkat.” A népgazdaság-nemzetgazdaság kifejezés használata még lehet ízlés dolga is, a Minisztertanács-Kormány, valamint a Minisztertanács elnöke és a miniszterelnök kifejezések58 már nem cserélhetők tetszés szerint. c) Az is kérdésként merült föl, miként kell értelmezni azt, hogy „Az állam egyetlen szervezetének, illetve a társadalom egyetlen szervezetének vagy tagjának a tevékenysége sem irányulhat a hatalom kizárólagos, illetve erőszakos úton történő megszerzésére vagy birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben mindenki jogosult és egyben köteles fellépni”. Kulcsár Kálmán erre is alapos magyarázatot adott. Mióta a szabályozási elvek nyilvánosságra kerültek, többször hallottam már és leírva is láttam, hogy a kizárólagos hatalomra való törekvés korlátozása egyrészt elvileg helytelen, hiszen minden politikai erő végül is minél teljesebb hatalmat akar, másrészt ez a korlátozás a gyakorlatban úgysem működhet, hiszen koalícióra kötelezne bármilyen, akár az uralkodó politikai erőt is, akkor is, ha egyedül is képes lenne kormányozni. Azt hiszem, ez az értelmezés vaskos félreértést takar. A kizárólagos hatalomra való törekvés tilalma ugyanis azt jelenti, hogy egyetlen politikai szervezet sem kerülheti meg, vagy függesztheti fel az alkotmányos intézmények működését. Nem gyakorolhatja közvetlenül a hatalmat, nem törekedhet más politikai szervezet, vagy éppen ilyen szervezet 58 Részletes magyarázat nélkül ehelyütt csak annyit jegyzünk meg magyarázatként, hogy a Minisztertanács elnöke lényegében „primus inter pares”, azaz első az egyenlők között, ami itt azt jelenti, hogy nincsenek érdemi jogai a többi miniszterhez képest, csak ami az elnökléssel jár együtt. O csupán vezeti a Minisztertanács üléseit, kihirdeti a szavazás eredményét, de pl. nincs beleszólása a testület összetételébe, nem visel külön felelősséget a kormányzásért stb. - Ezzel szemben a miniszterelnök számos hatáskörrel rendelkezik a kormánnyal kapcsolatban, pl. ő határozza meg a kormány összetételét (tesz javaslatot a miniszterek személyére, valamint felmentésükre), ő állítja össze és terjeszti a parlament elé a kormány programját, személyében felelős a kormányzati munkáért stb. 62
