Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... A bizottságunkban kialakult állásfoglalás szerint az államforma meghatározása során a Népköztársaság vagy a Köztársaság között kellene választani. Elképzelhető, hogy a két javasolt változat alternatív módon bennmarad az alkotmány paragrafusba szedett anyagában és a társadalmi viták után dől csak el, melyik államforma-formula kerül az alkotmányba... Volt, persze, sok határozott felszólalás, közülük csak néhányat idézünk a „történeti hűség” kedvéért. „Az ország államformáját illetően, mint meggyőződéses plebejus, én a népköztársaság elnevezést, a plebejusi értelemben vett népköztársaság elnevezést ajánlom. Egyrészt azért, mert jelenleg is így ismeri a világ hazánkat, Magyarországot, másrészt azért, mert véleményem szerint ez haladóbb, többet kifejező államforma, mint a köztársaság, és meggyőződésem, hogy a tervezett alkotmány szövegének is a népköztársasági államforma felel meg a legjobban. Tudjuk azt, hogy a világ országainak többsége ma is köztársaság, és mégis, közülük nagyon sokan reakciós, haladásellenes és a köztársasággal ellentétes politikát folytatnak.”56 Az államforma kapcsán említjük meg, hogy igen gyakran, erőteljesen fogalmazták meg ragaszkodásukat a szocializmushoz. Volt olyan hozzászóló, aki ezt semmihez sem kapcsolta, hanem „minden átmenet nélkül” tért rá. „Napjainkban sokat hallunk, beszélünk a szocializmus mostani modelljének megváltoztatási szándékáról, a reformok szükségességéről és az átmenetről. Abban azonban már egyáltalán nem vagyok biztos, hogy ki mit ért reform és átmenet alatt, azaz hogy ki hova kíván eljutni. Az eddigi utunk értékelésében a mindent tagadók nyilván más társadalmi modellre gondolnak, mint azok, akik a jövőt csakis egy megújult és céljaiban, törekvéseiben, eszközeiben egyaránt demokratikus szocialista társadalom építéséért szállnak síkra. Meggyőződésem szerint az állampolgárok túlnyomó többsége ez utóbbi állásponton van. [...] Én ilyen uralkodó politikai nézet jogi megfogalmazásának tartom, hogy alkotmányunk tartalmazza a szocializmus - mint társadalmi rend - iránti elkötelezettségünket. Igaz, hogy magam is felváltandónak tartom a szocializmus 56 Az világos, hogy egy felszólalástól nem lehet tudományos színvonalat megkövetelni, még elvárni sem. Ha ezt nem éri el, nem helyes ezt kifogásolni. Ez utóbbi miatt nem közöljük a felszólaló(k) nevét. A szöveghű közlést mégis fontosnak tartjuk, mert ez jelzi a korabeli tanácskozás színvonalát, hangulatát is... 58
