Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... nem a „lordok” a lényegesek, s a két kamarának létét nem a múlt alapján kell megítélnünk. A kétkamarás Országgyűlés szervezeti megoldásában a leglényegesebb elem: a biztosíték. Biztosíték, adott esetben a többségi véleménnyel szemben is a kisebbség jogainak a biztosítása. A többség is lehet diktátor. A többség is gyakorolhat akár törvénytelen uralmat is, ha nem is a jogszabály formális értelmében vett törvénytelen uralmat, de mélyebb értelemben vett jogtalant. A többséggel szemben is védeni kell tehát a kisebbséget, védeni kell bizonyos érdekeket és érvényesíteni kell azokat az ismereteket, biztosítani kell fölhasználásukat, amelyet a többség sem tud mindig kifejezni, adott esetben nem is tud mindig felismerni, mert a többségnek nincs szükségképpen mindig igaza. Nem szeretném természetesen megkérdőjelezni a parlamentarizmus alapelvét, a többségi elvet, a többségi döntés jogosságát, de nem véletlen, hogy adott esetben a világon sok helyütt megkívánják, és itt is felmerült nagyon érdekes javaslatként, a konszenzust. Tehát nem elegendő többségi döntés. Én tehát változatlanul megfontolásra érdemesnek tartom a második kamara intézményét kicsit a jövőre tekintettel is, amikor majd ez a Ház különböző politikai pártok küzdelmeinek a színtere lesz. Nagy optimizmusra vallana ugyanis annak elfogadása - ahogyan egyébként ezt egy magyar származású híres politikai szociológus, Mannheim Károly megfogalmazta, hogy a parlament a racionális viták színtere, és a legracionálisabb megoldás válik majd döntéssé. Ismétlem, nagy optimizmus lenne azt gondolni, hogy a hatalmi harcok menetében a rációnak ennyire kitüntetett szerepe lehetne. Aligha várható mindenképpen a ráció, az értelem érvényesülése a hatalmi szempontok ellenére. Gondolkodjunk ezen! Mérlegeljük ezeket az érveket is, végül úgyis a parlament dönt.47 47 Hogy Kulcsár Kálmán maga is valóban komolyan gondolta a kétkamarás Országgyűlés felállítását, az is jelzi, hogy mint igazságügyi miniszter 1989. május 23-i keltezéssel „Előterjesztés a kétkamarás Országgyűlésről” címmel nyújtotta be erre vonatkozó javaslatát az MSZMP Politikai Bizottságának, amely a május 26-i ülésén „támogatja. Helyesli, hogy készüljön törvénytervezet a két kamara kialakításáról és választásának módjáról...”. - Különlegessége és magas szakmai színvonala miatt az Előterjesztést teljes terjedelmében közöltük a Kukorelli István - Tóth Károly: A rendszerváltoztatás államszervezeti kompromisszumai c. kötetben (ANTOLÓGIA Kiadó, Lakitelek, 2016) 139. s köv. p. 48
