Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... A szocializmus „őrzését” azért hangsúlyozzuk, mert a preambulumnak ez a szövege még 1989 közepén is hatályban volt, jóllehet ekkorra már több új politikai párt is megalakult, és világossá tették, hogy létrejöttük nem a „szocializmus érdekében” történt. - A bevezető tehát nem hagyott kétséget az MSZMP-nek a hatalom megtartására irányuló szándékáról. 2.2.4. - Az államhatalom eredete és gyakorlásának módja is érdekes kérdéseket vet föl. a) „Alapvető elvként kell szabályozni az Alkotmányban a népfelség elvét, vagyis azt, hogy minden hatalom kizárólagos forrása és birtokosa a nép, amely a hatalmat részben közvetlenül (népszavazás, népi kezdeményezés, kollektív kérelmezési és panaszjog, társadalmi viták formájában), részben az állam- szervezet útján gyakorolja.” „Quandoque bonus dormitat Homerus” (A jó Homérosz is elbóbiskol olykor) - idézhetnénk Horatiust, mert hiszen itt nyilvánvaló hiba van a koncepció szövegében. Abból kell kiindulnunk, hogy egy alkotmánynak pontosan szerkesztett- nek kell lennie, azaz mindennek (szerkezeti sorrendnek, tagolásnak, szónak, írásjelnek stb.) pontos értelme, jelentése van. Ha tehát a hatalom gyakorlásáról szólva előbb szerepel a közvetlen, utána a közvetett forma, akkor a „jogalkotó” a népszavazást stb. tekinti elsődlegesnek, nem pedig a képviselők útján történő döntést, jóllehet nyilvánvaló, hogy a sorrend fordított... Nem lenne jó, ha anakronizmusnak tűnne, de nem sokkal később az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvény akként állapította meg annak 2. § (2) bekezdését: „A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja”. Mivel e két hatalomgyakorlási forma „elsődlegességének” kérdésében vita támadt, az Alkotmánybíróság kimondta: Az országos népszavazás rendeltetését, az állam életében betöltött szerepét, gyakorlásának alapvető szabályait is maga az Alkotmány határozza meg. Az Alkotmány 2. §-ában foglalt rendelkezések szerint a Magyar Köztársaság olyan független, demokratikus jogállam, amelyben minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. Az Alkotmány 28/B. §-a alapján országos népszavazás tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó 40
