Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... 1989. június 21-én létrejön a megállapodás az NKA tárgyalási struktúrájáról, ebben szerepelnek a „szakértői szintű” politikai munkabizottságok az általuk „gondozott” témák szerinti felosztásban, köztük legelsőként az alkotmányozással foglalkozó is: „1/1. Az alkotmánymódosítás időszerű tételei, a köztársasági elnöki intézmény és az alkotmányosság kérdései” (a továbbiakban: 1/1. bizottság), amely tehát az NKA-t alkotó három oldal által delegált tagokból állt.33 A köztörténeti események eddigi - kétségtelenül eléggé vázlatos - ismertetését azért tartottuk fontosnak, hogy egyrészt ennyiből is látni lehessen: a monolit hatalom birtokosai a lehető legtovább igyekeztek késleltetni a nemzetközi és hazai politikai körülmények által is sürgetett gyökeres változások bekövetkezését, másrészt, hogy egyértelművé tegyük az ekkorra kialakult tárgyaló csoportok (EKA, NKA, 1/1. bizottság), illetve az ezekhez tartozó tagok politikai/közjogi vitáinak „irányultságát”. A következőkben a témánkhoz tartozó közjogi/alkotmányjogi értékelést kell elvégeznünk, azaz azt kell megvizsgálnunk, hogy a rendszerváltásban részt vállalók állásfoglalásai, vitái hogyan vezettek el az 1989. évi, az Alkotmányt „gyökeresen” átalakító XXXI. törvényig. Ami a használható metódust illeti: az ún. „intézményi” összehasonlító módszer alkalmazása látszik a leginkább célravezetőnek, azaz az akkor hatályos Alkotmány egyes rendelkezései felülvizsgálatával meghatározni a módosított szöveget. - Mivel az 1/1. (szak)bizottságot kifejezetten ebből a célból hozták létre, praktikus lesz ennek munkáját, tárgyalásainak jegyzőkönyveit áttekinteni, és más tárgyaló fórumok (FJF, EKA, NKA más testületéi) véleményét, állásfoglalásait e „szakmai” vitához kapcsolni. Természetesen a „történeti” összehasonlítás ekkor sem mellőzhető, hiszen az álláspontok változásai csak ennek révén érzékelhetők. 2.1. -Az alkotmánymódosítás vitáinak előzményei Korábban már szó volt arról, hogy a nemzetközi és belpolitikai körülmények változásai sürgetően követelték a hazai közjogi rendszer „hozzáigazítását” a megváltozott viszonyokhoz. Ennek kiemelkedő fontosságú, elsődleges eleme az Alkotmány módosítása, amely a hatalom jellegét és szerkezetét határozza meg. Elég csak utalni arra, hogy az új pártok legálisan is részt kértek a 33 Mivel az NKA tárgyalási struktúráját korábban részletesen ismertettük, most ettől eltekintünk. 32
