Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
Az 1989. évi XXXI. törvény főbb kérdései és az alapjogok szabályozása Az EKA végül mégsem vett részt a politikai tárgyalásokon. Elengedhetetlennek tartotta ugyanis, hogy a megbeszélésekre az EKA minden résztvevője kapjon meghívást.. ,28 - Ámde távolmaradása miatt neki kellett „kezdeményezni”. Ennek megfelelően 1989. április 19-én az EKA javaslatot tett az MSZMP-nek a tárgyalások mielőbbi megkezdésére, egyidejűleg fontosabb szempontokat is megfogalmazott, amelyeket a későbbi tárgyalásokon képviselt. Közülük példaként most csak egyet emelünk ki: „Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal közötti politikai tárgyalásoknak nem az alkotmány tartalmáról, hanem az alkotmányosságra való átmenet kérdéséről kell folyniuk. Meggyőződésünk szerint az alkotmányozás, a köztársasági elnök intézménye, illetőleg az Alkotmánybíróság felállítása az új, szabadon választandó országgyűlés feladata.” 1989. április 22-én az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal szakértői között kétoldalú megbeszélés folyt, amelyen - e tárgyalások jellegéből eredően - a résztvevők ismertették álláspontjukat,28 29 ám döntést nem hoztak. (A részletekre később - a megfelelő helyen - visszatérünk.) E megbeszélések május 2-án folytatódtak... Mindezek után megdöbbentően álságosnak hatott az MSZMP Központi Bizottságának 1989. május 8-i határozata, amelyben javaslatot tett egy politikai egyeztető fórum létrehozására; s felhívta az ország minden társadalmi-politikai szervezetét, hogy tárgyalóasztalnál közösen keressék a társadalmi feszültségek, konfliktusok megegyezésen alapuló feloldását. Az egyeztető fórum napirendjére a következő témákat javasolta: A politikai rendszer reformjával, a demokratikus átmenet megvalósításával kapcsolatos elvek és szabályok meghatározása, az ezzel összefüggő sarkalatos törvények (az Alkotmánybíróságról, a köztársasági elnöki intézményről, a pártokról, a választójogról, a tájékoztatásról és az információról stb.) tartalmának és a soron következő választások időpontjának megvitatása. A helyzet igazi fonákja abban rejlett, hogy ez a javaslat nem vett tudomást a korábban történt eseményekről: az EKA létéről és a vele folytatott szakértői megbeszélésekről; az EKA javaslatait részben sajátjaként tüntette 28 Népszabadság, 1998. április 7. 29 Pl. az MSZMP az „alkotmány tartalmával” kapcsolatban azt, hogy „Az alkotmány tartalmát illetően a munkálatok előrehaladott állapotban vannak, s célszerűtlennek látszik felfüggesztésük. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az új alkotmány elfogadásának időpontja ne lehetne a tárgyalások témája.” 29
