Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: A rendszerváltás és a sajtótörvény
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... Mindent összevetve: a bejelentés felel meg jobban a szabadságjogok (és egyáltalán: a demokratikus berendezkedés) jellegének és szellemének, nem pedig a jogok engedélyhez kötött gyakorlása. Az Stv. 15. § (3) bekezdése egy sajátos, a sajtószabadság meglehetősen önkényes értelmezésére ad elvi lehetőséget. Az ügyész indítványára a bíróság megtiltja annak a sajtóterméknek vagy sajtóterméknek nem minősülő iratnak a nyilvános közlését, amely a 14. § (1) bekezdésében foglaltakba ütközik.2^1 Az ügyész nyilvános közlést felfüggesztő határozata a bíróság érdemi határozatának a jogerőre emelkedésével veszti hatályát. E bekezdés tényleges „veszélyére” azért kell fölhívni a figyelmet, mert az ügyész nyilvános közlést felfüggesztő határozata a bíróság jogerős érdemi határozatáig hatályos, ámde könnyen lehet, hogy addigra a sajtótermék közlése már idejétmúlttá válik... Persze, az az állításunk, hogy a tartalmi (politikai) jelleg helyett az igazgatási kérdésekre helyezte a hangsúlyt a törvényalkotó, nem jelenti azt, hogy a „ szocializmus” szempontjai a legcsekélyebb mértékben is háttérbe szorultak volna. - Erre bőséges, már-már túlzott mennyiségű példát találhatunk az Stv. Indokolásában. Olykor nehéz szabadulni attól a gyanútól, hogy mivel az igazgatási-eljárási szabályokban kevésbé érezhető „ideológiai töltés”, a törvény előkészítői ezt az indokolásban igyekeztek „pótolni” és ez - amint a következő „példatárból” kiderül - talán túlságosan is jól sikerült... a bejelentő számára is ismertek, valószínűleg ilyen esetben igyekszik ezek megszűnte után megtenni a bejelentését. 287 14. § (1) Az engedélyt meg kell tagadni, ha a) a sajtótermék tartalma a 3. § (1)—(2) bekezdésében foglalt tilalmakba ütközik, [(3) § (1) A sajtóban közölt tájékoztatás nem sértheti a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét, nemzetközi érdekeit, valamint az állampolgárok és a jogi személyek jogait, törvényes érdekeit és a közerkölcsöt. (2) A tájékoztatás nem sértheti az emberi jogokat, nem szolgálhatja az emberiség ellen elkövetett bűncselekmények igazolását, a háborús uszítást, a más népek elleni gyűlölet felkeltését, a sovinizmust, a nemzetiségi, a faji, a felekezeti és a nemek közötti hátrányos megkülönböztetést.] b) A sajtótermék útján bűncselekmény vagy szabálysértés valósul meg. 252
