Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: A rendszerváltás és a sajtótörvény
A rendszerváltás és a sajtótörvény Ennek a helyzetnek az elemzése vagy értékelése most nem feladatunk, de megemlítjük, hogy ebben az időben más közjogi-alkotmányossági probléma is akadt. Az Alkotmány eredeti, 1949. évi szövegében már megjelent az a mondat, hogy „70. § (2) A minisztertanács köteles az alkotmány végrehajtásához szükséges törvényeket az országgyűlés elé terjeszteni” és ettől kezdve folyamatosan szerepelt ugyanez.278 279 Csakhogy ilyen speciális javaslatok nem kerültek az Országgyűlés elé. Az igaz, hogy bizonyos gazdasági, szociális és kulturális jogok esetében találhatunk részletesebb szabályozást (lásd pl. a munkához, a pihenéshez stb. való jogot a Munka törvénykönyvében [1967. évi II. tv.]; a szociális jellegű alapjogokat érintő rendelkezéseket az egészségügyről [1972. évi II. tv.] és a társadalombiztosításról [1975. évi II. tv.]; a kulturális jogokat illetően az oktatásról [1985. évi I. tv.] és a közművelődésről [1976. évi V. tv.] szóló törvényekben, feltűnhet azonban, hogy egyáltalán nincsenek törvényi szabályok a társadalom számára különösen érzékeny, ún. politikai alapjogok esetében, mint pl. egyesülési jog, a. gyülekezési jog, a sztrájkjog,21"1 de ide sorolható közvetlen témánk, a sajtószabadság is. A szintén politikai alapjognak tekintett választójog esetében természetesen más a helyzet. Ennek jogi szabályozása nélkül ugyanis választásokat nem lehet lefolytatni, erről tehát mindenképpen szükséges törvényt alkotni. Lásd ehhez: 1949. évi IX. törvény az országgyűlési választásokra vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról;280 1966. évi III. tv. az országgyűlési 278 Mindössze annyi „finomítással”, hogy „A Minisztertanács köteles az Alkotmány végrehajtásához szükséges törvényjavaslatokat az Országgyűlés elé terjeszteni”. 279 Bár a sztrájkjogot az alkotmányjog tudományában nem a politikai alapjogok kategóriájába, hanem az ún. gazdasági-szociális jogok csoportjába sorolják, mi most itt - praktikus okok miatt, éppen társadalmi érzékenysége okából - más helyen említjük. 280 Ennek indokolása fontos magyarázatot ad: „Az országgyűlési képviselőválasztások szabályait az 1945. évi VIII. és az 1947. évi XXII. törvénycikkek tartalmazzák. Mivel mindkét törvény lényegileg egy-egy alkalomra szóló jogszabálynak készült az 1949. évre érvényes választói névjegyzék előkészítése kapcsán azt kellett megállapítani, hogy rendelkezéseik módosításra, illetőleg kiegészítésre szorulnak-e. Ezt oldja meg a csatolt törvényjavaslat...” 247
