Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: A rendszerváltás és a sajtótörvény
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... b) Alaposabb elemzés nélkül is nyilvánvaló, hogy az 55. § (1) bekezdése e jogok „alkotmányos korlátozására’’ ad lehetőséget - lényegében korlátlan önkény megengedése mellett. Annak megítélése ugyanis, hogy valamely szabadságjog gyakorlása a dolgozók érdekeinek megfelelően történik-e, nincs meghatározott ismérvekhez kötve, tehát kizárólag az ebben döntésre jogosult állami szerv tetszésétől függ. Szakmailag pontos meghatározással: az alkotmány fölsorolja, tartalmazza az állampolgárok jogait, ám hiányoznak az érvényesülésükhöz szükséges biztosítékok („alkotmányos garanciák”). Sőt, a tényleges helyzet még ennél is rosszabb, hiszen maga az alkotmány tartalmazza azokat a „feltételeket”, amelyek alapján meg lehet akadályozni a jogok érvényesülését, azaz az „önkényes korlátozás” még csak nem is minősíthető „alkotmányellenesnek”... Ez a példa mindenesetre jól érthetően bizonyítja, hogy egy látszólag demokratikus alkotmány milyen könnyedén ad lehetőséget az állami szerveknek önkényes (a helyzettől függően esetleg diktatórikus) magatartásra, az által, hogy szabályainak meglehetősen szabad értelmezését és alkalmazását engedi. 1.2. - Az 1972. évi 1. törvény. Ez az általános alkotmánymódosítás érintette az állampolgári jogokat is. A szovjet eredetű terminológián alapuló „gumi-szabályok” („a dolgozó nép ügyét szolgáló”, „a dolgozók érdekeinek megfelelő” és hasonlók) a szigorú diktatúra kezdeti szorításának lassú engedésével egyre jobban érettek lettek a változtatásra, amit az 1968-as „új gazdasági mechanizmus” bevezetése is sürgetett. Feltűnő és elvileg föltétlenül „haladó” vonása volt az 1972. évi változtatásnak az, hogy a korábban általában csak a „dolgozókat ” megillető jogokat ettől kezdve már az „állampolgároknak" biztosította a Magyar Népköztársaság. - Persze, hozzá kell tennünk, hogy ekkor sem tisztult ki egészen az alaptörvényünk; még mindig maradtak benne olyan rendelkezések, amelyek hatásosan oszlatták el az esetleg kialakuló reményeket a rendszer mélyreható megváltozását illetően. Példaként ezeket hozhatjuk föl: 54. § ... (2) A Magyar Népköztársaságban az állampolgári jogokat a szocialista társadalom érdekeivel összhangban kell gyakorolni; a jogok gyakorlása elválaszthatatlan az állampolgári kötelességek teljesítésétől. 242