Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Kukorelli István: A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény születése és sajátosságai
A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról... A Kodifikációs Bizottság megalakítása az ÁEH feladata volt. „A lelki- ismereti szabadságról és a vallás szabad gyakorlásáról szóló törvény előkészítésére indokolt, hogy az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke Kodifikációs Bizottságot alakítson, amelyben az Állami Egyházi Hivatalon kívül részt vesznek az érdekelt állami, társadalmi és érdekképviseleti szerveknek, valamint a megfelelő tudományágnak a képviselői.” 234 A Kodifikációs Bizottságba bevonták a történelmi egyházak képviselőit, az illetékes tárcákat és a szakértői tanulmányokat készítő, korabeli közjogászok egy részét is.235 Sajátos, három szintű - politikai, apparátusi, tudományos jogi - jogalkotás zajlott. A hivatalban létezett a belső apparátusra épülő törvényelőkészítő munkacsoport, ez egyrészt a bejövő szakértői anyagok, másrészt a létező politikai direktívák alapján próbált kodifikációs termékeket, „irányelveket” összeállítani. Nagyon sokszor figyelemmel voltak a régi belső pártállami jogszabályi megoldásokra is. Ezeket az anyagokat vitatta meg a Kodifikációs Bizottság. E bizottság tagjaként birtokomban lévő meghívók alapján, a Kodifikációs Bizottság három érdemi ülést tartott 1989. február 7-én, március 22-én és május 12-én, az ÁEH Lendvay utcai székházában.236 A bizottság elnöke a március 22-ei ülés után készült újabb irányelv szövegét küldte ki tárcaegyeztetésre, az országos társadalmi és érdekképviseleti szerveknek, további valamennyi egyház és vallásfelekezet vezetőjének. Az irányelv a korba visszahelyezve nagy nyilvánosságot kapott, teljes terjedelmében közölte például a Magyar Nemzet237. „A törvénytervezet - melynek előkészítő munkálatait az Állami Egyházügyi Hivatal koordinálta- széles körben került véleményezésre. Megszólaltak a különböző állami és társadalmi szervek képviselői, az egyházak vezetői, az egyházi sajtó képviselői is. Az első tervezetek még sok olyan elemet tartalmaztak, amelyek végül nem kerültek bele a törvénybe. Ilyen volt például az Állami Egyházügyi Hivatal további működése, a vallásfelekezetek állami elismerése, valamint az állami szuverenitás védelme érdekében bizonyos egyházi funkciók betöltéséhez szükséges előzetes állami hozzájárulás is.”238 234 MÓL, XIX-A-21-a-27-l/b/1988. 235 Az Állami Egyházügyi Hivatal 27-1/1998. iktatószámú aktája. MOL-XIX-A-21-a-27-l/a és b/1988. tételszám alatt. 236 ÁEH 27-l/d/e/f/1989. iktatószámú iratai. 237 Magyar Nemzet, 1989. április 29. 4. p. 238 Kőbel Szilvia: Az állam és az egyházak kapcsolatának közjogi modellje 1945-1989 (1990) között Magyarországon. In: Az állami és a felekezeti egyházjog alapjai (szerkesztette: 227
