Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Kukorelli István: Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV, törvény születése, főbb jellemzői
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV, törvény... egyeztető tárgyalások alkufolyamatai határozták meg. A három tárgyalófél június 21-én állapodott meg az érdemi politikai tárgyalások témaköréről és a munkabizottságok kiküldéséről. A választójogi törvény elveinek, intézményeinek kimunkálása az 1/3. számú bizottság feladata lett.205 Az 1/3. bizottság 1989. július 3-án kezdte el munkáját, paragrafusonként világította át a vitaalapnak tekintett törvénytervezetet. A törvény I. és III részéről - a választójog anyagi és eljárási szabályairól - már július végén megszületett az egyezség.206 Kezdettől fogva egyetértés volt abban is, hogy egykamarás politikai képviseletre van szükség, s egészében nem szabad elvetni a korábbi egyéni választókerületi rendszert sem. 1989. augusztus 24-én a politikai átmenet kérdéseivel foglalkozó középszintű bizottság (amely a plénum és szakértői bizottságok között helyezkedett el) első nyilvános ülésén a tárgyalások újabb lendületet vettek. Ezen a „leltározó” ülésen - amelynek soros elnöke lehettem - az 1/3. bizottság képviselője, Tóth András (MSZMP) számolt be a kialakult helyzetről. Elmondta, hogy a szakértői bizottság addig 16 alkalommal ülésezett, s e munka eredményeként igen előrehozott állapotban lévő törvénytervezettel rendelkezik, amelynek 52 §-ából 7 § kivételével lényegében kész az egyezség. Az 1/3. számú munkabizottság 1989. augusztus 22-ei ülésén 10 pontból álló előterjesztést hagyott jóvá, amely a vitás kérdéseket tartalmazta. Az albizottság ezekben a kérdésekben kérte a középszintű politikai bizottság döntését.207 205 A többnyire jogászokból álló szakértői munkabizottság személyi összetétele a következő volt: az MSZMP részéről: Csalótzky György (IM-főosztályvezető), Szilvásy György (államminiszteri titkárság), Tóth András (MSZMP KB), Tóth Zoltán (BM-főtanácsos); az EKA részéről: Balsai István (MDF), Baranyai Tibor (MSZDP), Torgyán József (FKGP), Tölgyessy Péter (SZDSZ), Sebestyén László (MNP), Áder János (FIDESZ, póttag), Karosai Sándor (KDNP, póttag), Bártfai Pál (Liga, póttag); a harmadik tárgyalófél részéről: Kukorelli István (HNF), Szakács Gyula (SZOT), Kiss Sándor (Münnich FBT), Polgár Tibor (BAE), Gáldi György (DEMISZ), Kálmán János (MEASZ), Fogarassy József (MFBT), Bátayné Mácsai Anikó (HNF, póttag), Nagy Ernő (MFBT, póttag), Szilágyiné Farkas Zsuzsa (MNOSZ, póttag), Castiglione Endre (MFBT, póttag). 206 Lásd: a 1/3. bizottság július 20-i ülésének jegyzőkönyve. 207 Lásd a Nemzeti Kerékasztal-tárgyalások középszintű politikai egyeztető bizottságának 1989. augusztus 24-i ülésének jegyzőkönyve. In: A rendszerváltás forgatókönyve. Kerékasztal-tárgyalások 1989-ben. III. kötet (Főszerkesztő: Bozóki András). Magvető, Budapest, 1999., 373-375. p. 205
