Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Kukorelli István: A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény keletkezése és jellemzői. Az intézmény a mából nézve
K ukorelli István Az alapjogi jogalkotás... határideje, amely hiányzott. A törvényalkotó viszont alkotmányossági panaszt biztosított (32. §) rendkívül széles körben a törvényes előírások megsértése miatt az Alkotmánybíróság előtt. Külön kiemelésre érdemes a törvény jellemzésekor, annak sokat vitatott 7. §-sa, eszerint: „Az Alkotmány elfogadásáról (megerősítéséről) népszavazás útján kell dönteni.” Az akkori alkotmány szerint az alkotmányozás az országgyűlés hatásköre volt. A később alkotott népszavazási törvény értelmében az új alkotmányról (1989. évi XXXI. törvény) megerősítő népszavazást kellett volna tartani. Egy ilyen értelmezés és forgatókönyv erősíthette volna az alkotmány stabilitását és konszenzualitását, az ideiglenességgel és a 25 éven át cipelt fejléccel, az 1949. évi XX. törvénnyel szemben. A népszavazási törvényt az 1989. novemberi népszavazás előtt az 1989. évi XXXIX, törvény, az 1990. júliusi népszavazás előtt pedig az 1990. évi XLVI. törvény módosította kisebb mértékben. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény „átemelte” a népszavazási törvényből a helyi népszavazásra és népi kezdeményezésre vonatkozó rendelkezéseket, a választási eljárási törvény (1997. évi C.) pedig az eljárási szabályokat. Az 1989. évi XVII. törvény 1998. február 27-ig volt hatályban. A népszavazási törvény az alkotmányos rendszerváltás nagyjelentőségű, ám tipikusan „koraszülött” terméke volt. E törvénynek a később alkotott alkotmánnyal való harmonizációja elmaradt, ebből következően szinte minden népszavazási kezdeményezéskor alkotmányos feszültségek teremtődtek. A népszavazási törvény és az alkotmány közötti ellentmondásokat, értelmezéseivel az Alkotmánybíróság próbálta áthidalni. A 2/1993. (I. 22.) AB-ha- tározat mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg, és felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatainak 1993. december 31-ig tegyen eleget. A magyar közjogtörténet első népszavazási törvényét, az 1998. évi III. törvény helyezte hatályon kívül. 3. Az 1989-es népszavazási törvény a mából nézve Az első népszavazási törvényt több kodifikációs hullám követte (1997-98, majd 2011—13-as). 1997-től a népszavazás alkotmányos intézménnyé vált, szétváltak és részletesen szabályozottak lettek az anyagi jogi és az eljárási kérdései. A népszavazási jog terjedelmes, hatályos joganyaga össze sem hasonlítható a
