Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Kukorelli István: A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény keletkezése és jellemzői. Az intézmény a mából nézve
A népszavazásról és a népi kezdeményezésről... tettük, hogy célnak egy hosszú távú működő demokratikus jogintézmény megalapozását és nem egy „lex Nagymaros” megalkotását tekintjük.”189 Az előterjesztés után a vitában csupán a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója szólt hozzá. Hozzászólásából idézek: „Tisztelt Képviselőtársaim! A politikai intézményrendszer demokratizálásának, a jogállamiságnak egyik fontos garanciája lehet a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslat elfogadása. Bizottságunk úgy ítéli meg: elengedhetetlen, hogy a népfelség elvéből kiindulva a lakosság közvetlenül is gyakorolhassa hatalmát, legyen részese, működhessen közre a központi és a helyi szinten hozott döntéseknek, illesse meg javaslattételi joga. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság május 30-i ülésén tárgyalta meg a törvényjavaslatot, amelyhez négy képviselőtársunk nyújtott be módosítást. A javaslatok túlnyomó többsége a szövegezés pontosítására irányult, kisebb részben érintett érdemi kérdéseket.”190 Az Országgyűlés a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslatot többségi szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodással elfogadta. Az 1989. június 15-én - a háromoldalú kerékasztal-tárgyalások megkezdésekor - a Magyar Közlönyben kihirdetett népszavazási törvény a rendszerváltás olyan sajátos történelmi pillanatában született meg, amikor a tömegpolitikai részvétel a társadalom állandó jellemzője volt. A törvényalkotó ebben a politikai légkörben tág mozgásteret biztosított a politikai részvételnek. A „LEX Nagymaros” kevéssé korlátozta a közvetlen demokráciát, bár a törvényjavaslat általános indokolása szerint „A két intézmény viszonyát illetően a javaslat a népképviselet útján történő hatalom- gyakorlás elsődlegességének elvi alapján áll. A népszavazás a törvényhozó hatalom külső ellenőrzését, alkotmányos korlátozását jelenti, realizálva ezáltal a kormányzati szervek működésében a »fékek és egyensúlyok« rendszerének, a hatalommegosztásnak elvi követelményét.”191 Az eredetileg 35 paragrafusból álló törvény hat fejezetből állt, átfogóan mindent szabályozni kívánt. A fejezetek az alábbiak voltak: 189 ON. 4143-4146. o. 190 ON 4146. o. 191 Magyar Közlöny, 39. szám. 1989. június 15. 706-716. p. Az idézet a 710. oldalról való. 191
