Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Kukorelli István: Alapjogi rendszerváltozás (1989); az „első fecskék”, az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvények
Kukorelli István Az alapjogi jogalkotás... és a tisztázó vitákban a főváros közterületei - közöttük a Kossuth Lajos tér is - szóba jöttek. A társadalmi viták dokumentumai alapján állítható, hogy a viták résztvevői közül nagyon sokan amellett voltak, hogy a gyülekezés szabadságának ne legyenek nevesített közterületi korlátái. Ezt a közvélekedést figyelembe véve a kormányzat elállt eredeti szándékától és ilyen korlát a kormány által beterjesztett törvényjavaslatban nem volt. Jelzi a konszenzus hiányát az is, hogy a törvényt egyébként majdnem egyhangúlag elfogadó országgyűlés szavazata ennél az egy pontnál jelentősen megoszlott, a jogi bizottság által beterjesztett és általa szövegezett módosító javaslatot 49 nemmel és 17 tartózkodással vette tudomásul a parlament. Amellett, hogy kiérleletlen és konszenzus nélküli a vitatott törvényhely, miért tekinthető ráadásul még jogilag is problémásnak? Azért, mert teljes mértékben kategorikus, átgondolatlanul megtilt minden összejövetelt a parlament közvetlen környékén, legyen az állami vagy társadalmi, soha, semmikor senkinek nem szabad rendezvényt tartani - a törvény értelmezése szerint. Jogosan állítják a kérelmezők, hogy a törvény értelmében tilos megtartani az augusztus 20-i tisztavatásokat, a külföldi vendégek tiszteletére rendezett ünnepségeket, vagy a zenés őrségváltásokat az állami zászló előtt. Ha fellapozzuk a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslathoz fűzött indoklást, az derül ki belőle hogy a 4. §-hoz fűzött mondandó a legszegényesebb. »E rendelkezés az Országházban folyó munka, pl. az Országgyűlés vagy a kormány zavartalan működését biztosítja.« Az érdeket, amit ezzel a tiltással védeni kívánt a törvényhozó, senki sem vitatja, ám ez másként is megoldható. Ezt az érdeket védi a törvény másutt is (8. §), amikor lehetővé teszi, hogy az illetékes hatóság a rendezvényt a bejelentésben megjelölt helyen megtilthatja, ha az a népképviseleti szerv, jelen esetben az országgyűlés zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné. A paragrafus indokai között elhangzott, hogy más államok törvényeiben találhatók hasonló tiltások. Valószínű, hogy nem ezen a téren kellene követnünk másokat. Itt nemzeti legyen a törvény, mert a parlament előtt a magyar jogtörténetben igen is lehetett békésen gyülekezni, más rendezvényeket tartani. Milyen megoldások kínálkoznak, hogy a védett érdek és az állampolgári szabadságjog között kompromisszum teremtődjön és a társadalmi megegyezés, ennél a pontnál is kialakuljon? Az egyik, amit a kérelmezők javasolnak, hogy ki kell alakítani egy szimbolikus »parlamenti mérföldet« az Országház épületének közvetlen környékén, melyen belül nem lehet rendezvényeket tartani. A másik megoldás, hogy akkor, amikor a parlament ülésezik, nem lehet a 180
