Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
Az 1989. évi XXXI. törvény főbb kérdései és az alapjogok szabályozása „ 22. § Az államigazgatás legfelsőbb szerve a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa. (A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány.) ” 2. § Az Alkotmánynak a Magyar Népköztársaság minisztériumainak felsorolásáról rendelkező 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: ,, 24. § A Magyar Népköztársaság minisztériumainak felsorolását külön törvény tartalmazza. ” 3. § Az Alkotmánynak a Magyar Népköztársaság címeréről szóló 67. §-a a következőképpen módosul: ,,67. § A Magyar Népköztársaság címere: kétoldalt búzakoszorúval egybefogott, világoskék mezőben álló, ívelt oldalú piros-fehér-zöld színű pajzs. A búzakoszorút balról piros-fehér-zöld, jobbról vörös színű szalag fonja át. A pajzs fölött középen elhelyezett ötágú vörös csillag aranyszínű sugarakat bocsát a mezőre. ” 4. § Az Alkotmánynak a Magyar Népköztársaság zászlajáról szóló 68. §-a a következőképpen módosul: „ 68. § A Magyar Népköztársaság zászlaja piros-fehér-zöld színű. ” Ezt követően viszonylag hosszú szünet következett az alkotmányozásban; az eddigi gyakori indoknak, a minisztériumok Alkotmányban történő felsorolásának megszűnésével a módosítások szükségessége is megszűnt. Az eddigi módosításokból jól látható, hogy azok gyakorlatilag csupán az államszervezet valamely elemét érintették, az Alkotmány egyéb intézményeit nem. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy Magyarországon 1968-ban „új gazdasági mechanizmust’'4 vezettek be. 4 Anélkül, hogy ennek részleteit taglalnánk, mindössze röviden a lényegét ismertetjük: a) a népgazdaság korábbi központi terveinek helyi tervekre bontása („tervlebontásos rendszer”) helyett a vállalatok nagyobb önállóságot kaptak - pl. működésüket nem központi utasítások, hanem a „szocialista piac” szabályozta, beleértve a versenyt is; b) a korábbi mesterséges, központilag meghatározott árrendszer helyébe új árrendszer lépett, de az állami beavatkozás ennek jelentős részében megmaradt; c) bevezették az ún. „átlagbér-szabályozást”, ami alapján a vállalatok bizonyos béralap felett szabadon rendelkezhettek, és így maguk differenciálhatták dolgozóik fizetését. - Tekintettel azonban arra, hogy a hatalmi-politikai rendszer változatlan maradt, ez önmagában előre vetítette az „új gazdasági mechanizmus” sikeres végrehajtásának kudarcát, ami később be is következett... 17
