Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Kukorelli István: Alapjogi rendszerváltozás (1989); az „első fecskék”, az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvények
Alapjogi rendszerváltozás (1989); az „első fecskék”... ^ Hazafias Népfront álláspontja; a gyülekezési törvény a közterületen .ártott gyűlésekre terjedjen ki. Az egyesülési törvény hatálya alóli kitételek - politikai szerveztek, párt, szakszervezet - nehezen egyeztethetők össze a törvény előtti egyenlőség alkotmányos elvével. Amennyiben " kivételek fennmaradnak, a miértre vonatkozó választ meg kell tudni adii. A társdalmi szervezeteket alapvetően az államhoz való viszonyukban kell megitélni, a törvény ezt a viszonyt egységesen kell hogy szabályozza. Megítélésünk szerint újragondolandó koncepcionális kérdés, hogy mit szabályozzanak és mit nem szabályozzanak a törvények. Szabályozás szükséges a társadalmi szervezetek közjogi funkcióiról. Az átalakuló tulajdonviszonyokra tekintettel meg kell találni a kapcsolódási pontokat a társulási törvény és az egyesülési törvény között. Hiányos az egyesülési törvény gazdasági része, többek között nem foglalkozik az osztható vagy oszthatatlan tulajdon, a vagyoni felelősség kérdésével, nem ad választ arra, hogy a jogi személyek elismeréséhez kell-e vagyoni alap stb. A társadalmi vita során felmerült további koncepcionális kérdés volt az, vajon megelőzhetik-e e törvények a készülő alkotmányt. A számos nemleges válasz indokaként elsősorban az fogalmazódott meg, ma még nem ismeretesek az e szabadságjogokkal kapcsolatos alkotmányi szabályozás elképzelései, igy fennáll a veszélye annak, hogy a most születő törvényeket az alkotmány elfogadását követően újra kell alkotni. Az igenlő választ adók szerint a társadalom jelenlegi mozgásai azt jelzik, hogy mind az egyesülési jog, mind a gyülekezési jog terén a régi szabályok, vagy a szabályozatlanság már gátja az alulról szerveződő társadalom további fejlődésének. A Hazafias Népfront véleménye szerint időszerű és lehetséges e törvények megalkotása, ha az alkotmány megindult felülvizsgálatát és a tárgyalt törvények kidolgozását azonos alkotmányos követelmények hatják át. A társadalmi vitákon gyakran felmerült az a kérdés, milyen részletességgel kell szabályozni a szabadságjogokat. Olyan vélemény Is megfogalmazódott, mely szerint az alkotmányi deklaráción túl egyáltalán nincs szükség részletes szabályozásra, mert az csak a polgárok jogainak szükitését eredményezné. Megítélésünk szerint ez a megoldás a jelen viszonyaink között - mikor a jogállamiság feltételei cég jórészt hiányoznak - nem garantálná e jogok alanyi jogként történő gyakorolhatását. Ezért me'g úgy tűnik, szükség van az alkotmányon túli szabályozásra. Ennek azonban a jogok gyakorlásának indokolt és kellő pontossággal körülirt korlátái mellett alapvetően az állami szervek beavatkozási lehetőségeinek korlátozását kell tartalmaznia. 177