Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Kukorelli István: Alapjogi rendszerváltozás (1989); az „első fecskék”, az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvények
Alapjogi rendszerváltozás (1989); az „első fecskék”... Az állami elismerés szükségességét alig-alig vitatták, a legálissá válás az elismerés közmegegyezés alapján történő intézményesítése útján történhet meg. Nem mindegy persze, hogy milyen állami szervtípus hogyan teheti legálissá a társadalmi szervezeteket. A társadalmi vita résztvevői üdvözölték, hogy a törvénytervezet szakított az államigazgatás-központúsággal, vagyis azzal az évtizedekig uralkodó és régóta vitatott megoldással, hogy az egyesületeket a tevékenységük szerint illetékes (tehát kellően elfogult) minisztériumok, országos hatáskörű szervek, illetve tanácsok igazgatási szervei vették nyilvántartásba és felügyelték. A közvélemény az egyesületekkel összefüggésben a bíróságok általános hatáskörének kimondását tartja kívánatosnak. A bíróságokat alkalmassá kell tenni ezen feladatok ellátására. A bíróságok hatásköre kiterjedne a társadalmi szervezetek nyilvántartásba vételére és törvényességi felügyeletükre egyaránt. A törvényből nem derül ki - mondták sokan -, hogy a nyilvántartásba vétel deklaratív vagy konstitutív aktus-e? Amennyiben az egyesülési jog alanyi jog, a nyilvántartásba vétel az állami szerv kötelessége. Erre utal a tervezet, amikor kimondja; a társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha alapítói az e törvényben előírt feltételeknek eleget tettek. Ezzel szemben egy másik rendelkezésben a „megalakulás” feltételének számít a társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele. Ez tehát konstitutív, jogot keletkeztető döntés, amikor is bizonytalan jogfogalmakat értelmezve kell döntenie a nyilvántartásba vételi határozatot meghozó állami szervnek. Az állam biztonsága, a közbiztonság, a közrend fogalma ugyan az emberi jogokról szóló nemzetközi deklarációkban is megtalálható, ám ezek tartalmát jobban meg kellene magyarázni, mint ahogy azt a tervezet teszi. Az állami beavatkozás mértékét nem lehet bizonytalan jogfogalmakkal megadni. Több résztvevő javasolta például azt, hogy ne a megalakulás, hanem a működés megkezdésének feltétele legyen a nyilvántartásba vétel. Kedvező visszhangot váltott ki, hogy a törvénytervezet az egyesülési jog korszerű és alkotmányhoz hű fogalmából indul ki és nem szorítkozik kizárólag az egyesületi típusú társadalmi szervekre. Az egyesülési jog alapján az állampolgárok különböző társadalmi szervezeteket (tömegszervezeteket, tömegmozgalmakat, egyesületeket) hozhatnak létre, „minden szabad, ami nem tilos” alapon. Társadalmi szervezet minden olyan tevékenységre alakítható, amit a törvény nem tilt. Számon kérte viszont a közvélemény azt, hogy miért nem tartoznak a társadalmi szervek közé a pártok? A törvénytervezetnek nincs pártfogalma, 173
