Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)

Tóth Károly: Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény

Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény helyzet szolgálati jogviszonyban, ahol a kollektív tárgyalás az egyetlen legitim érdekvitákat rendező eljárás, miközben a sztrájkjog korlátozását legfeljebb a filozófia szintjén lehet megkérdőjelezni. Mindkét esetben megoldás lehetne, például, a kötelező döntőbíráskodás, ami ugyan sokféle ellenérzést válthat ki, de ezek az ellenérzések is a megegyezés irányába terelik a feleket.153 Nem lenne tisztességes - ennyi év távolából különösen nem - vitába szállni az előbbi megjegyzések szerzőjével, de ha ő is belátja a jogok korlá­tozásának szükségességét, akkor vita már csak az eszközök mibenlétében és milyenségében lehet, ez azonban aligha eredményezhet visszatérést egy régebben már alkalmazott, de azóta megszüntetett megoldáshoz. Korábban sem volt sok értelme egy ténylegesen jogkérdésben a döntést egy tisztán laikusokból álló testületre bízni - és ez még akkor is igaz, ha utána „hivatásos” bíró hozhatott jogerős ítéletet -, ennek az újbóli bevezetése pedig aligha lenne meggyőzően indokolható. Másrészt arra sem árt emlékeztetni, hogy a köztisztviselők sztrájkjogának korlátozottsága - a törvényi szabályozás alapján - mindenki által ismertnek minősíthető, tehát e munkaköröket vállalók eleve ennek tudatában létesítették a munkavégzésre irányuló jogviszonyukat, de bizonyos munkakörök esetében ez a közfelfogás szerint sem kifogásolható, ezért annak „felülvizsgálata és újraszabályozása” fölvethető ugyan, ám tartalmi módosítása aligha várható. (Már csak azért sem, mert a korlátozottság megállapíthatósága nem valamiféle „nemzeti specialitás”, hanem a nemzetközi egyezményekben is általános és „szokásos” kritériumoknak felel meg.)154 153 Berki Erzsébet: Sztrájkok és más direkt akciók... i. m. 131. p 154 Az más kérdés, hogy az Alkotmánybíróság ezzel kapcsolatos döntését [673/B/1990. határozat] Berki Erzsébet az idézett tanulmányának megjelenésekor (1999) már min­denképpen ismerhette, megjegyzései tehát ennek fényében értékelendők... 161

Next

/
Oldalképek
Tartalom