Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... hogy amikor a polgári együttélés számára lényeges szolgáltatásokról van szó, ezeket minden esetben, ha szükséges, törvényes eszközökkel is biztosítani kell. A sztrájkkal való visszaélés ugyanis az egész társadalmi-gazdasági élet megbénulásához vezethet, ez pedig ellentétben áll a társadalom közjava igényeivel, amely közjó megfelel a helyesen értett munka rendeltetésének is. A „Laborem exercens” kezdetű éneik li ka tehát igazságos és törvényes eszközként ismeri el a sztrájkot, ugyanakkor kifejezetten tiltja azok „politikai célok szolgálatába állítását”.141 A sztrájk fontos tartalmi jellegének meghatározását a GSZKJNE-nak 8. cikke elég „nagyvonalúan” tartalmazza: 1. Az Egyezségokmányban részes államok kötelezettséget vállaltak arra, hogy biztosítják: a) mindenkinek azt a jogát, hogy saját gazdasági és társadalmi érdekeinek előmozdítása és védelme érdekében másokkal együtt szakszervezetet alakítson és az általa választott szakszervezetbe - egyedül az adott szervezet szabályaitól függően - beléphessen. E jog gyakorlását csak a törvényben meghatározott olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek a demokratikus társadalomban az állambiztonság, a közrend, vagy mások jogai és szabadsága védelme érdekében szükségesek; [...] d) Az adott ország törvényeivel összhangban gyakorolt sztrájkjogot. A szakszervezetek alakítását ez a dokumentum a gazdasági és társadalmi érdekek előmozdítása és védelme érdekében teszi lehetővé. Ebben ugyan nem található expressis versis a politikai érdek védelme, ugyanakkor azonban nem is zárható ki egyértelműen, mert azt nehéz lenne megindokolni, hogy bármely szervezetet - köztük pl. a szakszervezetet is - ki lehetne zárni a „társadalmi érdek” előmozdításából és védelméből... 141 Ha mindehhez még azt is figyelembe vesszük, hogy az idézett 99. pont az E) alcím (A szakszervezetek) alatt szerepel, akkor ebből is az olvasható ki, hogy a szakszervezetek mindenképpen szakmai szervezetek, azaz semmiképpen nem tekinthetjük politikai szervezeteknek (amint pl. a pártokat), miért is volt hiba a kerékasztal-tárgyalások során azt követelni, hogy a szakszervezeteket is ruházzák föl a jelölés jogával az országgyűlési választások előtt... 148
