Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
Az 1989. évi XXXI. törvény főbb kérdései és az alapjogok szabályozása Tóth Károly Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása 1. Az előzmények A II. világháború után Kelet-Közép-Európa néhány államában (Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, Magyarország, Német Demokratikus Köztársaság, Románia - a továbbiakban: „európai népi demokratikus államok”) - a szovjet érdekeltségi övezethez tartozván - olyan alaptörvényeket fogadtak el,1 amelyek gyökeresen szakítottak az alkotmányfejlődés klasszikus hagyományaival és eredményeivel; közjogi berendezkedéseiket a Szovjetunió 1936. évi alkotmányának sémájára építették ki. Ez az alkotmányosság addig kialakult értékeitől való elfordulással, a hatalomgyakorlás totális jellegével járt. Az ekkor kialakított hatalmi berendezkedés négy évtizeden át jellegét, lényegét illetően változatlan maradt, a rajta végrehajtott korrekciók csupán a felszínt érintették. Ilyen korrekciós törekvésnek tekinthetjük pl. a jugoszláv „önigazgatási” kísérletet (azaz a tanácsok elmozdulását az önkormányzati jelleg felé), úgyszintén az alkotmánybíróságról szóló alaptörvényi rendelkezéseket (Csehszlovákia, Jugoszlávia) is, amelyek az említett államok föderatív volta miatt jöhettek szóba (bár az előbbiben ténylegesen létre sem hozták), ám mindezek a rendszer egészére nem hatottak. E négy évtized közjogi berendezkedése hazánkban is súlyosan eltorzult képet mutatott. Ennek részletesebb elemzése ma már semmiképpen nem aktuális, annál is kevésbé, mert a XXI. század elejére aligha szolgálhat használható tanulsággal, éppen a közjogi berendezkedés gyökeres megváltozása miatt. - Az 1 Jugoszláviában 1946. január 30-án, Albániában 1946. március 14-én, Lengyelországban 1947. február 19-én („Kis alkotmány” - a köztársaság legfelsőbb szerveiről), majd 1952. július 22-én („végleges”), Bulgáriában 1947. december 4-én, Romániában 1948. április 13-án, Csehszlovákiában 1948. május 9-én, Magyarországon 1949. augusztus 18-án, a Német Demokratikus Köztársaságban 1949. október 7-én fogadtak el új alkotmányt.
