Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény
Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény által behatároltak. Meg kell fogalmazni az állam aktív szerepének mértékét, rögzíteni kell a létbiztonság fogalmát: mire, milyen mértékben, kikre vonatkozóan garantálja az állam e jogokat? Ez azért is lényeges, mert a legfontosabb termelőerő az ember, így a gazdasági, szociális és kulturális jogok feltételrendszerének megteremtése és minél szélesebb körű biztosítása egyben gazdaságos beruházás is. A létbiztonság eleme a munkához való jog. A munkához és kielégítő munkafeltételekhez való jog rögzítése számomra kevés. A munkáért járó bérnek is létbiztonságot kell garantálnia még akkor is, ha a piaci mozgások, a kereslet és a kínálat megbontja azt a régen hangoztatott elvet, hogy „egyenlő munkáért egyenlő bért”. Jobb lenne, hogyha a bér a jólét alapja lenne. Az állami ellátáshoz való jog az öregség, a betegség, a munkaképtelenség esetén - azt hiszem -, hogy e garanciák elengedhetetlenek, az önállóvá váló társadalombiztosító mellett - vagy inkább talán még mögött - az állam garanciája kell, hogy álljon. A házasságkötés jogát deklaráltuk, de a házasság védelméről sokszor megfeledkezünk. A házasság védelmének kinyilvánítását azért tartanám fontosnak, hogy ne lehessen olyan törvényeket hozni, amelyek a házasság felbontását sugallják bizonyos anyagi okok, vagy anyagi előnyök juttatása érdekében. A földtörvényben a védelemre tettünk ugyan kísérletet, de becsempésztük az adótörvénybe. A család védelme egyben a társadalom erősítése. Napjainkban sok olyan erő működik, ami a család ellen hat, vagy lazítja a családi kapcsolatok összetartó erejét. A széthulló családok, a neurotikus felnőttek és gyerekek számának növekedése a társadalom vitalitását csökkenti. Túlhajszolt, elfásult csapattal csatát nyerni nincs sok esély. Ezért a gazdasági, szociális és kulturális jogok garanciáinak megteremtése továbbélésünk feltétele is. Nagyon féloldalas lennék, ha csak a jogokról szólnék, és a kötelességekről hallgatnék. Azt nem tudom elfogadni, hogy az alkotmányban csak a jogokat kell deklarálni, mert a jog másik oldala a kötelesség. Az én jogom határa a másik ember joga, és ennek figyelembe vétele az én kötelességem. Vagyis: jogaimat a másik ember kárára, sérelmére nem gyakorolhatom. Az alkotmánykoncepcióban az alapvető gondot nem a jogosítványok taxatív felsorolásában látom, hanem, hogy az alkotmány által kialakítani kívánt szervezetrendszerek működési elvei, jogosítványai vagy korlátái mennyiben jelentenek alapvető garanciát a megvalósításhoz. Egy másik felszólaló az alkotmányerejű törvények közül hiányolta az egyesülési és gyülekezési jogról, a sajtóról és a sztrájkról szóló törvényeket. A politikai pártokról szóló törvény mellé nem a szakszervezetekről, hanem tágabb értelemben az érdekképviseletről általában kellene törvényt alkotni. Ez 137
