Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... hogyan meg jelenik a közhatalom emberi eredetű jellege, és e hatalommal szemben már lehet követelése (joga) is az embernek. 1.1. - Természetjog - emberi jogok - első generációs jogok A felvilágosodás indította el e jogok kialakulását és fejlődését, kiemelkedő „induló állomása” ennek a francia forradalom 1789. augusztus 26-i híres dokumentuma: „Az ember és polgárjogainak deklarációja”.70 A polgár ettől kezdve71 elvárta, hogy az állam vegye oltalmába minden kiszámíthatatlan támadás ellen, azaz ne lehessen önkényesen megfosztani őt szabadságától és javaitól, mint korábban. - Legyen elegendő itt utalni a francia Deklaráció néhány rendelkezésére a személyi szabadság és a tulajdon védelméről: „I. Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak... IV. A szabadság annyit jelent, hogy mindent szabad, ami másnak nem árt. Az egyes ember természetes jogainak gyakorlása tehát más korlátokba nem ütközhetik, mint azokba, amelyek a társadalom többi tagjai számára ugyané jogok élvezetét biztosítják; s e korlátokat a törvény határozhatja meg... IX. Mindaddig, amíg bűnössé nem nyilvánítják, minden ember ártatlannak vélelmezendő. Ha tehát letartóztatása mégis elkerülhetetlenné válik, a törvénynek szigorúan meg kell torolnia minden olyan keményebb rendszabályt, amelyet a szökés megakadályozásának szükségessége nem indokol. .. X. Senkit meggyőződése, vallási s egyéb nézetei miatt háborgatni nem szabad, feltéve, hogy e meggyőződés s e nézetek megnyilvánulása a törvényes rendet nem sérti. XI. A gondolatok és vélemények szabad közlése az embernek egyik legértékesebb joga; ennélfogva minden polgár szabadon szólhat, írhat s nyomtathat ki bármit, felelősséggel tartozván viszont e szabadsággal való visszaélésért a törvény által meghatározott esetekben... XVII. Tulajdonától - lévén a tulajdonjog szent és sérthetetlen - senki meg nem fosztható, legfeljebb csakis oly esetekben, amikor ezt a közösség érdekéből fakadó nyilvánvaló és törvényes úton megállapított szükségesség követeli meg - ám ekkor is csak igazságos és előzetes kártalanítás fejében.” (Kiemelések - T. K.) 70 E dokumentumot a továbbiakban francia Deklaráció-ként említjük. 71 „Az emberi jogok kialakulását általában a francia forradalomtól számítják.” Vő. I. Alkotmányjogi dokumentumok. A bevezető tanulmányt írta: Kovács István. In: Az emberi jogok dokumentumokban. Összeállította: Kovács István és Szabó Imre. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1976, 17. p. 102
