Szijártó István: Húszéves a százak tanácsa. „Vállunkra kell vennünk a Hazát!” - RETÖRKI könyvek 29. (Lakitelek, 2018)
II. A Százak Tanácsa nyilatkozatai, állásfoglalásai, meghívói, emlékeztetők, levelek (1998-2017)
A kormányfőt Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke köszöntötte, utána a jelenlévők kérdéseket tettek fel Orbán Viktornak. Fekete Gyula a zárszóban arról biztosította a vendéget, hogy kormányát, családpárti politikájáért, a Százak Tanácsa az élet kormányának tartja. Az emberi jogok sérelméről Nyugat és Kelet ütközőzónájában félezer év óta morzsolódik a magyarság, nehéz küzdelmekben szabadságáért. Létét és fennmaradását több alkalommal veszélybe sodorta még a huszadik század is. Számunkra tehát különösen drágák az emberi jogok eszméi, hiszen a Kárpát-medencében több millió magyar testvérünk megvallott és vállalt származása miatt Trianon óta helyenként mindmáig elszenvedni kényszerül folyamatos jogsérelmeket. Milliónyit aláztak földig, nyomorítottak meg egész életére magyarsága miatt, és százezernyit gyilkoltak halomra, kínoztak halálra, pusztítottak el börtönökben, lágerekben, olyan testvérünket, akinek egyetlen bűne az volt, hogy magyarnak született. Sok-sok évtizeden át szenvedtek el a magyarság milliói olyan politikát, amely „nemzeti, népi, faji vagy vallási sérelmére”, a „csoport tagjainak súlyos testi vagy lelki sérelem okozásával” a „teljes vagy részleges megsemmisítés” szándékát valósította meg, és „a csoportra, megfontolva, oly életfeltételeket erőszakolt rá, melyeknek célja a csoport teljes, vagy részleges elpusztításának előidézése” volt. Kimerítve mindezekkel az ENSZ-egyezményben kodifikált népirtás fogalmát, amely emberiség elleni elévülhetetlen bűntettnek minősül, függetlenül attól, hogy „államvezetők, hivatalos vagy magánszemélyek” az elkövetők. Akik az ENSZ-egyezményben körülírt népirtás, s az ott még nem szereplő, de ma már széliében gyakorolt kulturális népirtás főbenjáró bűneit vállrándítással, közönnyel, elhallgatással veszik tudomásul - azok a mi szemünkben alakoskodó, hiteltelen „emberjogi harcosok”. Mindenütt gond Európában a cigányság beilleszkedése a civilizált társadalmakba, megítélésünk szerint jórészt éppen amiatt, hogy az évezredes s elemeiben mindmáig élő nomád hagyományokat a „cigánypolitikában” nem szo_____________________II. A Százak Tanácsa nyilatkozatai, állásfoglalásai... 67
