Szijártó István: Húszéves a százak tanácsa. „Vállunkra kell vennünk a Hazát!” - RETÖRKI könyvek 29. (Lakitelek, 2018)

II. A Százak Tanácsa nyilatkozatai, állásfoglalásai, meghívói, emlékeztetők, levelek (1998-2017)

(Az 1998. évi országgyűlési választásokat követően a szocialista-szabad­demokrata kormány Orbán Viktor polgári kormányának adta át a helyét.) Szíjártó István: Húszéves a Százak Tanácsa____________________________ Első számú sorskérdésünk Negyven év óta gyorsuló iramban pusztul a magyarság, elégtelen az után­pótlás, elvénülőben a társadalom, vészesen sorvad az életerő, s a nemzeti jövő fogyasztása, fölélése törvényesített politikai gyakorlat. A kádári egypártrend- szerben még történt kísérlet a pusztulás fékezésére (gyes, 1973-as kormány- program), de ezek a tétova kísérletek a népesedéspolitika önpusztító lényegét nem érintették. Negyven év óta történelmi méretű s helyrehozhatatlan a pusz­tulás. Jellemzésül csak egyetlen adat: a nyilvántartott s a nyilvántartásban nem szereplő, szerényen becsült művi abortuszok száma ez idő alatt mintegy hét­millió. Mérhetetlen viszont számokkal a magánéletet és a közéletet egyaránt elfertőző erkölcsi züllés. Az úgynevezett rendszerváltás a népesedéspolitikában sem jutott el a szükséges, várva várt fordulatig, sőt az utóbbi négy év politikája sorozatban hozta azokat az intézkedéseket, melyek mindennél inkább a gyermekes csa­ládokat sújtották. Az agyonreklámozott Bokros-program látványosan a nemzeti jövőt vette célba „megszorításaival”: a gyermeket, az anyát, a családot, a köz­oktatást, az egészségügyet. Egymást érte a gyermekes családok kontraszelektív megsarcolása: hangsúlyozottan a gyermekeiket gonddal, tisztességgel nevelő középrétegeké. Törvények, rendeletek, hatalmi megnyilvánulások egész sorá­ban tetten érhető az eltökélten családellenes, a magyarságot, mint népet pusz­tító, életfeltételeit - munkalehetőségeit, tulajdonosi pozícióját - szűkítő poli­tikai gyakorlat. Példa nélküli mind Európában, mind a fejlett világban kirívóan családellenes, a gyermeknevelést keményen büntető adópolitikánk, mely a gyermekek létminimumát fedező jövedelmeket ugyanúgy adóztatja, mintha azokat külföldi nyaralásra vagy élvezeti cikkek vásárlására költenék. Az elemi szükségletekhez s a teherbíráshoz végképp nem igazodó, kép­telenül igazságtalan adóterhelés drámai módon aláásta az adómorált, s erköl­csileg megalapozta a feketegazdaságot. 44

Next

/
Oldalképek
Tartalom