Szijártó István: Húszéves a százak tanácsa. „Vállunkra kell vennünk a Hazát!” - RETÖRKI könyvek 29. (Lakitelek, 2018)

V. Munkánk visszhangjáról

Krisztus-hite, Mária-tisztelete példaértékű. Szent István nemzeti zarán­doklatot szervezett Székesfehérvárra a Boldogasszony tiszteletére. Akkor, ott találkozott a velencei bencés szerzetessel, Szent Gellérttel, akire fia nevelését is bízta. Mindnyájunk számára ismert, hogy nemzetünket Szűz Máriának aján­lotta fel, s talán kevésbé köztudott, hogy csak mi magyarok imádkozzuk „...Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek szent Anyja...” A koronázó paláston, melyet a királyi pár 1031-ben ajándékozott a székesfehérvári Mária-temp- lomnak, bonyolult szimbólumrendszer jeleníti meg Krisztus uralmát a világ- egyetem felett, s benne elhelyezve találjuk meg Magyarországot. Zétényi Zsolt a törvényhozó, törvénykező Szent István nagyságát abban a tényben láttatja, hogy a Kárpát-medencében, Közép-Európában, „végül is Európa egésze számára véglegessé, megfordíthatatlanná tette a magyar nép európai otthonteremtését.,, Magyarország Szent István által lett „szakrális-kul­turális, katonai-politikai tényező, ősi, eredeti apostoli királyság állami lét­formájában.” Jogos büszkeséggel kell mindnyájunknak elgondolkozni Zétényi Zsolt azon megállapításán, miszerint az európai gondolatnak, a nagy keresztény birodalomnak három férfiú volt a zászlóvivője ebben az időben: II. Szilvesz­ter pápa, III. Ottó német-római császár és Szent István királyunk. Különös értékként kell jegyeznünk, hogy Közép- illetve Kelet-Európá- ban a magyar állam egyedül volt olyan szuverén állam, mint a francia vagy az angol; míg a cseh vagy a lengyel állam tekintetében megállapítható a szuve­renitás-korlátozottság a külhatalmakkal. A korszak újragondolását segíti elő a szuverenitásról az a tény is, mely a pozsonyi csatában (907) a magyar seregek nyugatiak felett aratott elsöprő győzelme után a magyar nagyfejedelemség, majd a magyar királyság földjére 1030-ig nem lépett idegen katona. A törvényhozó, törvénykező István király legfőbb jellemzője, hogy „erős politikai és katonai elkötelezettsége közepette is hű maradt az erkölcsi köve­telményekhez.” Ezek: a morális megfelelés, a hagyománytisztelet, a tudás­tapasztalat szerepének elismerése, az igaz ítélet és a türelem gyakorlása. A kötet egyediségét gazdagítja Konrád Sutarski írása Szent István királyunk­ról lengyel szemmel. A hiteles Szent István-i kép kialakításához kiváló az az összehasonlító elemzés, mely Géza fejedelem és I. Mieszko fejedelem, I. Bo­Szíjártó István: Húszéves a Százak Tanácsa____________________________ 332

Next

/
Oldalképek
Tartalom