Szijártó István: Húszéves a százak tanácsa. „Vállunkra kell vennünk a Hazát!” - RETÖRKI könyvek 29. (Lakitelek, 2018)

V. Munkánk visszhangjáról

lásról beszélünk, és amiről szó van, az tulajdonképpen ennek a változásnak, ha úgy vesszük, a szükséges velejárója. Somogyi A.: Hajói értem, akkor létezik egy átmeneti állapot. Ha az egész­séges keresztyén értékrendből kivesszük a hitet, akkor az is adhat egy bizonyos erkölcsi magatartást, csakhogy az nem olyan, mint amire mi, a keresztyén tér­félen számítunk. Tehát ez is erkölcs és az is erkölcs. Elképzelhető, hogy a je­lenlegi európai erkölcsi válság éppen azért alakult ki, mert nem az Istenhit talajából kezdett a mai európai erkölcs kinövekedni? Sokat hallunk arról, hogy mi az európai értékrend alapja. Egyesek szerint a keresztyénség, sokan pedig azt mondják, hogy az ember tisztelete, az emberi méltóság és a humanizmus. Akár így van, akár úgy van, a kedves jelenlévők szerint mi okozza Európa jelenlegi erkölcsi válságát? Lévai A.: Kicsit vissza is térve a korábbi témakörhöz. Két dolgot látok ez­zel kapcsolatosan. Az egyik az, hogy megkülönböztettünk egy olyan fajta er- kölcsiséget, ami nélkülözi a hit alapokat, másrészt a keresztyén hitben járó em­ber számára a kettő együtt párhuzamosan fut. Hiszen, gondoljunk bele abba, hogy az az Ady, aki leírja „hiszek hitetlenül Istenben, mert hinni akarok”, ugyanaz az Ady írja le azt is, hogy „Az Isten van valamiként / minden Gondo­latnak az alján, / Mindig neki harangozunk,/ S óh, jaj, én ott ülök a balján.” Te­hát, bár megvan benne ez a fajta dilemma, de nem kérdőjelezi meg magának az Istennek a létét. Lehet, hogy vannak olyan időszakok, amikor ez nem ennyire egyértelmű, de az egész életművet látva, azért ezt ki lehet jelenteni. Tehát az, hogy kettévált ez a hit és erkölcsiség meghatározás az embereknél, nyilván arra való, hogy eredményezett egy olyan fajta anomáliát, hogy igazából az európai keresztyén kultúrkör, ha úgy tetszik, akkor legfeljebb kultúrkör maradt. Sajnos. Ezt látjuk sokféle ilyen jellegű vitában, abban, hogy kimarad a keresztyén ér­tékrend megvallása az EU alkotmányából, és látjuk azoknál a megnyilvánulási formáknál is, amelyek idézik azt. Az egykori keresztyén Európa nem képes fel­vállalni azokat az értékeket, azt a hitbeli odaállást, ami évszázadokkal korábban egyértelmű volt. Természetes, hogy mindezek figyelembe vételével, nem sza­bad csodálkoznunk azon, hogy ezek ilyen módon alakulnak életünk történései­ben úgy, ahogy alakulnak. Nem szabad csodálkoznunk azon, hogy azt látom _________________________________________V. Munkánk visszhangjáról 313

Next

/
Oldalképek
Tartalom