Szijártó István: Húszéves a százak tanácsa. „Vállunkra kell vennünk a Hazát!” - RETÖRKI könyvek 29. (Lakitelek, 2018)
I. A Százak Tanácsa létrehozása, története
leveleket küldve igazolta magát - és ezt mi barátsággal elfogadtuk.) Fekete Gyula álláspontját osztottam, hogy ezekről ne beszéljünk üléseinken, mi nem vagyunk becsületbíróság, nem ismerjük a beszervezettek, megzsaroltak sorsát, senki felett nem kívánunk ítélkezni - elegendő, ha nem keressük egymás társaságát. (így fordulhat elő, hogy akad, aki életrajzában büszkén szerepelteti, hogy a Százak Tanácsa tagja - miközben mi már évtizede nem tekintjük tagunknak.) Tény, hogy egyetlen nyilvános ülésünkön sem foglalkoztunk személyes ügyekkel. Csak örömeinket osztjuk meg egymással, személyes munkánkkal kapcsolatos gondok is csak úgy kerülnek elő, hogy abból általános tanulságokat is levonhassunk. Ily módon is szeretnénk megfelelni annak az önmagunkkal szemben támasztott igényünknek, hogy mi a bizalom és remény csapata vagyunk. Egy filminterjúban mondta dr. Naszlady Attila - aki a Professzorok Batthyány Körének is tagja -, hogy a Százak Tanácsa azzal is különbözik a Professzorok körétől, vagy más civil társaságoktól, hogy nem elégedtünk meg találkozóinkon a hibák megfogalmazásával, nyilatkozatokkal, hanem igyekeztünk bővebben kifejteni, indokolni, konferenciákon megvitatni, s lehetőségeink szerint ajánlásokat fogalmazni, s könyvekben is rögzíteni véleményünket. A döntéshozók közvetlen munkatársainak előkészítő tevékenységét is segíteni kívántuk ezzel. A gyakorlat alakította azt is, hogy állandó tagjaink, akik betegség, vagy a távolság, vagy éppen munkahelyi feladataik miatt nem jöhetnek rendszeres havi találkozóinkra (az utóbbi 10 évben ez mindig a hónap első csütörtök délutánján 14.00 és 18.00 között volt, talán csak 2-3 alkalommal változtattunk ezen) - elfogadták azt, hogy meghívott barátaink helyettesítették őket megbeszéléseinken, s miután csak 80-90%-os egyetértéssel fogalmazunk meg állásfoglalást (ha ez sajtóközlemény, akkor igyekszünk mindenki egyetértését megszerezni) - ez az utóbbi évtizedben nem jelentett konfliktust. Még 1999-ben a Balaton Akadémia könyvek 42. köteteként adtam ki „Vidéken élni” címmel a Százak Tanácsa tizenkét tagjának Balatonbogláron tartott előadásait. A tízéves munka összefoglalóját szintén a Balaton Akadémia könyvek sorozatában, annak 65. köteteként jelenítettem meg. (A Százak Tanácsa első évtizede - „Adj magyarságot a magyarnak! ”) Szíjártó István: Húszéves a Százak Tanácsa____________________________ 30