Szijártó István: Húszéves a százak tanácsa. „Vállunkra kell vennünk a Hazát!” - RETÖRKI könyvek 29. (Lakitelek, 2018)

I. A Százak Tanácsa létrehozása, története

leveleket küldve igazolta magát - és ezt mi barátsággal elfogadtuk.) Fekete Gyula álláspontját osztottam, hogy ezekről ne beszéljünk üléseinken, mi nem vagyunk becsületbíróság, nem ismerjük a beszervezettek, megzsaroltak sorsát, senki felett nem kívánunk ítélkezni - elegendő, ha nem keressük egymás társa­ságát. (így fordulhat elő, hogy akad, aki életrajzában büszkén szerepelteti, hogy a Százak Tanácsa tagja - miközben mi már évtizede nem tekintjük tagunknak.) Tény, hogy egyetlen nyilvános ülésünkön sem foglalkoztunk személyes ügyek­kel. Csak örömeinket osztjuk meg egymással, személyes munkánkkal kapcso­latos gondok is csak úgy kerülnek elő, hogy abból általános tanulságokat is le­vonhassunk. Ily módon is szeretnénk megfelelni annak az önmagunkkal szemben támasztott igényünknek, hogy mi a bizalom és remény csapata va­gyunk. Egy filminterjúban mondta dr. Naszlady Attila - aki a Professzorok Batthyány Körének is tagja -, hogy a Százak Tanácsa azzal is különbözik a Professzorok körétől, vagy más civil társaságoktól, hogy nem elégedtünk meg találkozóinkon a hibák megfogalmazásával, nyilatkozatokkal, hanem igyekez­tünk bővebben kifejteni, indokolni, konferenciákon megvitatni, s lehetőségeink szerint ajánlásokat fogalmazni, s könyvekben is rögzíteni véleményünket. A döntéshozók közvetlen munkatársainak előkészítő tevékenységét is segíteni kívántuk ezzel. A gyakorlat alakította azt is, hogy állandó tagjaink, akik betegség, vagy a távolság, vagy éppen munkahelyi feladataik miatt nem jöhetnek rendszeres havi találkozóinkra (az utóbbi 10 évben ez mindig a hónap első csütörtök délutánján 14.00 és 18.00 között volt, talán csak 2-3 alkalommal változtattunk ezen) - elfogadták azt, hogy meghívott barátaink helyettesítették őket megbeszélése­inken, s miután csak 80-90%-os egyetértéssel fogalmazunk meg állásfoglalást (ha ez sajtóközlemény, akkor igyekszünk mindenki egyetértését megszerezni) - ez az utóbbi évtizedben nem jelentett konfliktust. Még 1999-ben a Balaton Akadémia könyvek 42. köteteként adtam ki „Vidéken élni” címmel a Százak Tanácsa tizenkét tagjának Balatonbogláron tartott előadásait. A tízéves munka összefoglalóját szintén a Balaton Akadémia könyvek sorozatában, annak 65. köteteként jelenítettem meg. (A Százak Taná­csa első évtizede - „Adj magyarságot a magyarnak! ”) Szíjártó István: Húszéves a Százak Tanácsa____________________________ 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom