Szijártó István: Húszéves a százak tanácsa. „Vállunkra kell vennünk a Hazát!” - RETÖRKI könyvek 29. (Lakitelek, 2018)
IV. Tanácskozásaink kiemelt témáiról - 4. Külföldre tekintve
akban kísérletet tenni. Hazánk statisztikailag kis ország, de ez nem jelent minőségi kategóriát, hiszen gondoljunk csak Svájc vagy Luxemburg nagyságára, s ugyanakkor a világgazdaságban, a világpolitikában elfoglalt helyzetükre, döntéseket befolyásoló súlyukra. Amíg ezt a szerepet nem tudjuk önerőből megteremteni, addig olyan nagyhatalmi hátteret kívánatos keresnünk, amely sokoldalú támogatása mellett egyáltalában nem igényel semmiféle olyan kiszolgáltatottságot, amilyenre bőségben hozhatunk példákat nemzetünk történelméből. Immár több, mint két évtizede írom a könyveket és tanulmányokat, tartom a rádiós és televíziós nyilatkozatokat arról, hogy a magyarságnak - „Kelet népének”, ahogyan már Széchenyi is mondotta - elsősorban nem a közvetlen szomszédságában, avagy a nyugati nagyhatalmak körében, hanem keleten kellene keresni országunk támogatóját. Elsősorban Kínát értettem ez alatt mindig. írásaimat nem olvasták el, nyilatkozataimat félretolták... Néhány év óta a nagyvilág egyre nagyobb döbbenettel érzékeli Kina hallatlan gyors előretörését a nagyvilágban, s ezt most már végképpen nem lehet nem tudomásul venni... Kínának egyrészt rendkívül ősi történelmi gyökerei és tapasztalatai adják a hátteret. A viszonylag minden időben hatalmas népességszám megkövetelte mindenkitől a rendkívüli szorgalmat, a tanulékonyságot, a találékonyságot, a pontosságot, a túlélési reflexeket. Ezek az emberi tulajdonságok, mint szubjektív feltételek csatlakoznak olyan objektiv tényezőkhöz, mint a végtelen sokoldalú és gazdagságú természeti erőforrások, ideértve a mezőgazdasági termelés klimatikus és talajviszonyait is. Amiben távlati ellátottsági gondok jelentkeztek, azokat hosszútávú gazdasági-külpolitikai kapcsolatokkal igyekeztek előre biztosítani. A történelmi válsághelyzeteket hallatlan körültekintéssel, nagyfokú előrelátással próbálták felszámolni... Ne feledjük el, hogy Kina volt az egyetlen „kommunista” ország, ahol- Mao halálát tapintatosan kivárva - csaknem azonnal letartóztatták az állam legfőbb vezetőit („a négyek bandáját”), a bűnösöket halálra vagy életfogytiglanra ítélték, s igy kezdtek hozzá az új út, a korábban kárhoztatott piacgazdaság építéséhez. Valójában ez nem azonos a nyugati értelemben vett piacgazdaSzíjártó István: Húszéves a Százak Tanácsa____________________________ 300