Szijártó István: Húszéves a százak tanácsa. „Vállunkra kell vennünk a Hazát!” - RETÖRKI könyvek 29. (Lakitelek, 2018)

III. Könyvsorozatunkról

Ha fel akarunk épülni tudatlanságunkból, akkor azt először meg kell val­lanunk. Ha komolyan gondoljuk, hogy mulasztásaink feladattá tehetők, akkor azt is el kell fogadnunk, hogy egy nagy szakadékon csak egyetlen nagy ugrással juthatunk át, nem három kicsivel... Tisztázzuk: az értelmiség munka - tanárok, orvosok, papok, mérnökök, jogászok munkája - hivatás. A diktatúrák, csakúgy, mint a globális tőke, igyekeznek ezt szolgáltatássá lefokozni. A politika, a pénzvilág, a média világszerte (tisztelet a kevés kivételnek) hamis értékrendet sugall: azt, hogy legfontosabb: a siker, s az ehhez vezető úton a hatalom és a pénz... Ezekről a hamis tanítókról írta Pázmány, tanításuk nem hoz üdvösséges gyümölcsöt... Mert az emberi életben a legfontosabbak: lelki - szellemi — testi egészség, barátság, szerelem, szeretet nem szerezhetők meg pénzért. „Mi az mi embert boldoggá tehetne?...” - de hát kit érdekel ma Vö­rösmarty? Ismert írók, tanüggyel foglalkozók rövidítenék le klasszikus regé­nyeinket 3 oldalra, tiltják a memoritereket, nehogy túlterheljük az ifjúságot. (Akik - tudjuk - több tucat futballcsapat és beatzenekar névsorát, évtizedes slá­gerlistákat, olimpiai eredményeket álmukból felriasztva is tudják...) Hol vagyunk a nevelés arany középútjától, a Horatius által javasolt aurea mediocritastól? Attól, amit Goethe javasolt, hogy a gyerekeknek gyökeret és szárnyakat kell adni? vagy Dosztojevszkijtől: „szeretni valakit annyi, mint úgy látni, ahogy Isten őt elgondolta... ” Megalakulásunk óta - 18 éve - igyekeztünk minden javaslatunkat eljut­tatni a döntéshozókhoz. Akkor is, amikor tudtuk ez senkit nem érdekel. Mert azt tanultuk Németh Lászlótól, hogy vannak órák, amikor szólni reménytelen - de becsület. És Bőd Pétertől: „mert valamiképpen a Hazának ártani nem szabad, azonképpen annak nem használni, mikor lehetne, nagy vétek...” A nevelés és oktatás természete szerint a legjobb üzenetek is lassan érnek célba, az eredmény sem garantálható - de tennünk kell, amit tudunk. Tudásalapú, erkölcsileg ellen­őrzött, jóakarattal vezetett iskolákat és ilyen társadalmat szeretnénk látni. Amikor szélvihar jön, egyesek falat építenek, mások szélmalmokat. Ezért adjuk közre a Százak Tanácsa immár 17. tanulmánykötetét. Köszönöm a kötet szerzői és szerkesztőtársam, dr. Kováts-Németh Mária munkáját. Szíjártó István: Húszéves a Százak Tanácsa____________________________ 230

Next

/
Oldalképek
Tartalom